Az éghajlatváltozás eltérően jelentkezik a világ egyes területein. Sok területen hurrikánok, tornádók és szárazság formájában, míg Ohióban, több tonna mérgező alga lepte el az egyik tavat a hőmérséklet-változás, és helyi szél- és vízviszonyok együttes hatásaként. Hasonló algavirágzás már az 1960-as években is előfordult, amikor a foszfor állandó szereplője lett a mezőgazdálkodásnak a szennyvíz rendszereken és ipari szennyezéseken keresztül.

A tó közel egyötödét már 2011 októberében nyálkás alga borította, amely megfosztja a vizet az oxigéntől, elpusztítva ezzel a tengeri életet is, illetve számos betegség és haláleset okozója is egyben. A szakértők előrejelzései szerint az alga ráadásul rendszeresen meg fog jelenni az adott területen.
 
Az USA és Kanada által aláírt vízminőségről tett megállapodást követően, 1970-ben eltűntek ugyan az algák, ám a klímaváltozás okozta gyakori viharok miatt ismét sok foszfor kezdett belemosódni a tóba, mely a melegebb időjárással együtt az algák újbóli megjelenéséhez vezetett.
 
A tisztajövő.hu cikke szerint a klímamodellek jóslatai sem kecsegtetnek túl sok pozitívummal. További súlyos viharok várhatóak, a csapadék mennyisége 50%-al növekedhet, emellett a szél sebessége is csökken, ami tovább kedvez az algák szaporodásának.
 
A szakértők szerint megfelelő módosításokkal a mezőgazdaság területén elkerülhetőek lennének a nagyobb károk, mely az egész ökoszisztémának fontos lenne. Amíg ezek a változások érvénybe lépnek, addig is bioüzemanyagként lehet felhasználni az egyébként káros algákat.

A cég által kiírt pályázat alapján biztosan egy fantasztikus és futurisztikus végeredmény lesz, amely mögött egy elektromos hajtás lapul. Érdekesség, hogy az autót kormány nélkül, úgynevezett bottal (joystick) irányíthatnánk. A golf sokak számáras egyébként is egy érdekes sport, hiszen egy kis golyót kell beütni egy távoli kis lyukba.

Mindezt egymás után többször. Ugyanakkor a golfautókról nem mondhetjuk el, hogy maguk lennének az érdekesség mintapéldányai. A világ legjelentősebb golfpályáin található négykerekű járműveknél nincs unalmasabb: nulla kreativitás, semmi élvezet, a megjelenés hiánya.

A Mercedes-Benz Vision Golf Cart névre hallgató jármű azonban egyszerre kínálhat luxust, sportosságot, kreativitást, élvezetet és megjelenést. A tisztajövő.hu cikkéből kiderül, a közelmúltban elindított pályázat a szenvedélyes tervezőket arra kéri, hogy engedjék szabadjára a fantáziájukat és álmodják meg a világ első komoly golfautóját.

Az elektromos motorral felszerelt járműben természetesen minden olyan technológia megtalálható lenne, mint az iPhone dokkoló Bluetooth és USB interfésszel. A légkondicionáló és a remek minőségű hangszórók szintén az alapfelszereltség közé tartoznának. Az akkumulátorokat pedig napenergiával, és a klasszikus dugós megoldással is feltölthetjük majd.

A megújuló energia szektorból származó biztosítási díjbevételek - beleértve a hagyományos biztosításokat, a derivatívákat és a strukturlást termékeket - akár több mint háromszorosára nőhetnek 2020-ig, a mai 1,5 milliárd dollárról, 2,8 milliárd dollárra, derül ki egy friss jelentésből.

A Swiss Re megbízásából, a Bloomberg New Energy Finance által készített jelentés a világ vezető nap- és szélenergia biztosítási piacait vizsgálta: Ausztráliában, Kínában, Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

A megújuló energia biztosítási piac növekedése mögött több tényező húzódik meg, többek között az, hogy megújuló energiával kapcsolatos projektek növekvő beruházási igényéhez új tőkeforrásra lesz szükség, főként intézményi befektetőkre, így nyugdíjalapokra és biztosítókra.

A biztositásiszemle.hu cikkéből kiderül, ahhoz, hogy az ágazat több tőkét vonzzon, fontossá válik, hogy a megújuló energia beruházások kockázat/hozam profilját közelebb hozzák a kötvény típusú befektetésekéhez. Ez úgy érhető el, hogy a megújuló energia eszközök cash flow volatilitását csökkentik, állítja a jelentés.

Egy másik tényező a biztosítási piac erősödése mögött, hogy az offshore szélenergia projektek részesedése egyre nő, különösen Európában, amely növeli az építési kockázatot. Ezen kockázatok jobb értékelése, és biztosítása javíthatja a projektek megtérülését. A harmadik tényező a kockázat transzfer iránti igény növekedése mögött egész egyszerűen a megújuló energiatermelés növekvő részaránya az energiapiacon belül.

Ahogy a megújuló energia szektor növekszik, úgy nő az igény is a biztosítások és egyéb kockázatmegosztási megoldások iránt. 2020-ra, a mintegy 50%-os növekedés a megújuló energiapiacokba több, mint kétszeresére növelheti az igényt a kockázatkezelési szolgáltatások iránt. Az egyes forgatókönyvek függvényében, a külső kockázatkezelési szolgáltatásokra fordított kiadások - beleértve a hagyományos biztosításokat, a derivatívákat és a strukturált termékeket - 2020-ig elérhetik a 1,5-2,8 milliárd dollárt a világ hat legnagyobb megújuló energia piacán.

A Bloomberg New Energy Finance vezető közgazdásza, Guy Turner szerint az elemzésből kiderül, hogy a kockázatkezelési megoldások iránti kereslet növekedni fog, részben azért, mert a megújuló energia szektor egyszerűen növekszik, részben azért, mert növekvő bizonytalanság jellemzi az energiapiacokat általában.

Jól halad a MIVÍZ szennyvíztisztító telepén épülő biogázüzem beruházása. A műszaki tartalom ugyan időközben változott, a cél azonban továbbra is zöld energia előállítása és a szennyvíziszap hasznosítása. A létesítmény összköltsége 2,1 milliárd forint, melyhez a több mint 1 milliárdos támogatást a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati rendszeréből nyerte el a beruházó Biogas-Miskolc Kft.

A cég eredetileg 2011-ben a WIS Zrt. 60, míg a Bioenergy-Miskolc Kft. és a MIVÍZ Kft. 20-20 százalékos tulajdonrészével alakult. A minap.hu cikkéből kiderül, 2012 közepére a MIVÍZ kivásárolta a WIS részét, majd az év végére a Miskolc Holding Zrt. a Bioenergy 20 százalékát, így száz százalékban önkormányzati tulajdonú céggé alakult a Biogas Miskolc, mely a Holding tagvállalata.

Az önerő biztosításához a cég nyert 443 millió forintot, de további támogatásra is pályáznak. Megváltozott a beruházás műszaki tartalma is. Mint Egri Zoltán a cég ügyvezetője elmondta, a terveket túl nagyra méretezték, az elképzelés ugyanis az volt, hogy 50 ezer tonna lesz az éves kapacitása. A MIVÍZ szennyvíztisztító telepén azonban csak 20 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik évente, a további 30 ezer tonna biztosítása máshonnan túlságosan költséges lett volna.

Emiatt döntöttek az áttervezés és más műszaki megoldások választása mellett. 35 ezer tonnás éves kapacitást állítottak be, úgy, hogy a pályázatban vállalt mutatók is teljesüljenek. A telepen termelt szennyvíziszap mellett a közeli településekről szeretnének még beszállítani, illetve alkalmassá teszik a rendszert az élelmiszerhulladék fogadására. A városban működő konyhák élelmiszerhulladéka mellett olajat, zöldséget, lejárt szavatosságú ételeket is fel tudnak majd használni.

Terveik szerint olyan berendezést telepítenek, amelyik a dobozos, de még a konzerv élelmiszert is szét tudja aprítani és különválogatni. Az ezekből összeálló mix jobban gázosodik, mint maga a szennyvíziszap, ezért a megfelelő indikátorokat el tudják érni. Az ügyvezető kiemelte, mivel kisebb, így kompaktabb is a biogázüzem, mivel pedig már önkormányzati tulajdonban van, nem kell annyi kiszolgáló épületet sem építeni és akkora területet sem foglal a szennyvíztisztító telepen, mint a korábbi tervek szerint.

A konkrét építési munka március 19-én indult, jelenleg az utolsó simításokat végzik a rothasztó tornyokon, illetve a gépház és a lépcsőház is majdnem készen van. A kiszolgáló épületek és a technológia telepítése is külön közbeszerzési eljárásokat igényel, de már ezek is folyamatban vannak, így az ügyvezető nem látja akadályát, hogy a terveknek megfelelően, jövő március 15-én el tudjon indulni a próbaüzem.

Ez hat hónapig tart majd és utána már teljesen élesben működhet az üzem. Az ebben megtermelt gázt tartályban tárolják, illetve két gázmotorral hasznosítják, melyek villamos energiát állítanak elő. Ezt elsődlegesen a szennyvíztisztító telepen hasznosítják majd, míg a felesleget kitáplálják a hálózatba. Teljesen zárt a rendszer, így szaghatás szinte egyáltalán nem lesz. Jelenleg a keletkező szennyvíziszapot Budapestre szállítják, így erre a kényszerű megoldásra sem lesz már szükség.

Az augusztus 1-jével hatályba lépő törvénymódosítás miatt a jövőben nem havonta, hanem évi rendszerességgel kell teljesíteniük az üzemanyag-forgalmazóknak a forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról a vámhatósághoz teljesítendő jelentési kötelezettségüket.

Az éves jelentéssel összefüggésben megváltoznak a jogszabályban az üzemanyag-forgalmazó jelentési kötelezettségével kapcsolatos bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések.

A NAV honlapján olvasható közleményből kiderül, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. Törvénynek (továbbiakban: Büat.) a bioüzemanyag részarány teljesítésével kapcsolatos jelentést érintő rendelkezései 2013. augusztus 1-jével módosulnak.

A módosuló rendelkezések alapján az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

Az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról a vámhatósághoz teljesítendő jelentési kötelezettség tárgy időszaka megváltozik, így már nem havonta, hanem évente kötelező a jelentést benyújtani.
Az üzemanyag-forgalmazó a jelentését a tárgyévet követő év harmadik hónapjának 20. napjáig köteles teljesíteni a vámhatóság hoz.
Az éves jelentéssel összefüggésben megváltoznak a jogszabályban az üzemanyag-forgalmazó jelentési kötelezettségével kapcsolatos bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések.

Az előzőek okán az üzemanyag-forgalmazónak ez évre vonatkozóan utolsó havi jelentését 2013. július hónap tekintetében 2013. augusztus 20-ig kell benyújtania, azaz az augusztus hónap esetében 2013. szeptember hónapban már nem kell havi jelentést benyújtani. A 2013. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályok alapján az üzemanyag-forgalmazónak a teljes 2013. évre vonatkozó jelentését 2014. március 20. napjáig kell teljesíteni a vámhatósághoz.

Közel 1 milliárd forintból épített biogázüzemet avattak július végén a Héjja Testvérek Kft. 1000 kocás sertéstelepe mellett Csongrádon. A másfél év alatt felépített, teljesen automatizált üzem villamos energiát, úgynevezett zöldáramot is termel majd.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a sertéstelepe melletti biogázüzem avatóünnepségén elmondta, ez a beruházás példaértékű, tehermentesítik vele a környezetet, újrahasznosítanak olyan mellékterméket, mint például a hígtrágya.

A biogázüzem előnyeiről Héjja István, a 20 esztendeje alapított Héjja Testvérek Kft. egyik ügyvezetője beszélt. A keletkezett hígtrágya hasznosítására jelent környezetbarát megoldást a biogázüzem, ugyanis a fermentáció során a benne lévő nitrogén-vegyületek olyan kémiai átalakuláson mennek át, ami lehetővé teszi, hogy az így keletkezett anyagot műtrágya-helyettesítőként alkalmazzák, jutassák ki a szántóföldekre.

A délmagyar.hu cikke szerint a közel 1 milliárd forintos beruházásból - amelynek fele uniós támogatás volt - megvalósult üzem villamos energiát, úgynevezett zöldáramot is termel majd, amit az MVM korlátlan mennyiségben vásárol meg. Ráadásul a számítások szerint jóval többet, mint a sertéstelep éves szükséglete, vagyis ilyen téren is önellátó a Kft.

De ezen kívül is számos előnye lesz a beruházásnak. Ilyen többek között, hogy a 637 kilowattos gázmotor üzemeltetésekor „hulladékként" keletkezett hőt, és az így nyert meleg vizet az állattartó épületek fűtésére használják majd fel.

A tervek szerint a jövőben az  állati, vágóhídról származó alapanyagokat is feldolgoznak és újrahasznosítanak. A Biogáz Unió Zrt. által másfél év alatt felépített komplexum teljesen automatizált.

Nagy név csatlakozott a Formula E mezőnyéhez, miután a hét közepén hivatalosan is megerősítették, hogy Michael Andretti csapata, az Andretti Autosport is ott lesz a rajtrácson 2014-ben. A bejelentésre Indianapolisban, az Andretti Autosport főhadiszállásán került sor, ahol azt is elmondták, a Formula E harmadik belépője szintén „ügyfélautót” fog futtatni az első szezonban.

Az ünnepélyes bejelentésen a csapat alapítója mellett jelen volt Alejandro Agag, a Formula E Holdings ügyvezetője is. Az Andretti Autosport óriási népszerűségnek örvend a tengerentúlon, és csapatokat futtat az IZOD IndyCar Seriesben, mellette még a Firestone Indy Lightsban, a Pro Mazda Championshipben, és az USF2000 National Championshipben is. Az IndyCarban eddig négy címet gyűjtöttek be.

A tisztajövő.hu információi szerint az első évben minden csapat a Spark-Renault SRT_01E Formula E versenyautót fogja használni, melyet a francia Spark Racing Technology épít, de közreműködik a McLaren, a Williams, a Dallara, és a Renault is. Az Andretti Autosport a harmadik csapat, mely nevezett az elektromos bajnokságba a brit Drayson Racing és a kínai China Racing után.

Andretti elmondta, nagy megtiszteltetés az Andretti Autosport számára, hogy egyike lehet a Formula E tíz alapítócsapatának, melyek az első szezonban indulnak. A tulajdonos már nagyon várja, hogy még jobban felfedezzék ezt a szériát, és világszerte segítsék építeni a nyitott karosszériás versenyzés jövőjét.

Agag szintén nagyon boldogan nyilatkozott a bejelentés alkalmával, mint mondta, abszolút örömükre szolgál, hogy a bajnokságban üdvözölhetik az Andretti Autosportot, amely hihetetlen pedigrével rendelkezik a versenyzés terén, és olyan eredményekkel, melyek óriási hozzájárulást jelentenek majd a Formula E-nek.

Megépült Solton közel egymilliárd forintból a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. A 2010 év végével elindított projekt utolsó üteme a gázmotor üzembe helyezésével és a kereskedelmi üzem indulásával 2013 év júniusában megtörtént.

Az új üzem évente 2,23 millió m3 biogázt állít elő kukorica szilázsból, hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszer-ipari maradékanyagokból. Az erőmű segítségével keletkezett biogázból a gázmotoros kiserőmű közel 4 500 MWh zöldáramot termel. A beruházás révén 13 455 tonna CO2 egyenértékkel csökken Magyarország üvegházgáz-kibocsátása.

A Solton megvalósuló biogáz beruházás egyszerre szolgál környezetvédelmi, klímavédelmi, hulladékgazdálkodási és az energiaellátás-biztonsági elvárásokat, valamint hozzájárul az Európai Unió által meghatározott üvegházgáz kibocsátás csökkentési célok eléréséhez is.

Az orientpress.hu cikkéből kiderül, a telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a solti biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz a kukorica szilázs mellett. Ezt egészíti ki a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági melléktermék, a kukorica csuhé, a kukorica szár illetve a hulladék burgonya.

A biogáz üzem évente 2,23 millió m3 biogázt termel a tervek szerint, amelyből a gázmotoros kiserőmű közel 4.500 MWh zöldáramot állít elő. Az üzem működése során évente 4.800 MWh hőenergia keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig a Kossuth Zrt állattartó telepi létesítményeinek illetve irodáinak fűtésére használják fel.

A keletkező zöldhő hasznosításával évente 137 000 m3 fűtésre felhasznált földgázt vált ki a beruházás. A biogáz előállítás során emellett a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag biotrágya keletkezik, amely felhasználásával akár 146 tonnával kevesebb műtrágya kerülhet kiszórásra.

A dohányüzletnek ad biztosabb túlélési esélyt az Egyesült Államokban az a program, amely bioüzemanyag előállításának lehetőségeit kutatja dohánylevélből. A dohánnyal gyakran együtt emlegetett szesznek az ipara is felfedezte már a bio hasznosítás módozatait az országban.

A dohány felhasználása csökken a dohányzás visszaszorulása miatt, ezért is érdemes a termesztésből élők számára más lehetőségeket kínálni.

Szakemberek azt kutatják, hogy miképp lehetne közvetlenül – azaz nem a mikroorganizmusokkal folyó redukcióval - a dohánylevélből kinyerni az üzemanyagot. A tisztajövő.hu cikkéből kiderül, a vizsgálatokhoz speciálisan génkezelt dohányt használnának. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a leveleket, melyek a hagyományos terménynél jóval könnyebbek lehetnek, nagyon hatékonyan tudják majd felhasználni.

A kutatásban dolgozók becslései szerint körülbelül ezer hektárról igen nagy mennyiségű, több mint 4 millió liternyi bioüzemanyagot nyernének ki. Az algák génjeit vinnék be a dohánylevelek „szövetébe”, mely által magában a dohánylevélben jelenne meg az olaj és onnét közvetlenül tudnák kivonni.

A folyamatot laboratóriumi szinten sikerrel elvégezték már, de a végtermék egyelőre még nem versenyképes a bioetanollal. Emellett jelentős feladat lesz, hogy a jelenleg a dohányfarmokon körülbelül 7 ezres hektáronkénti növényszámot a sokszorosára növeljék.

Uniós projekt keretében kommunális hulladék gyűjtésére alkalmas elektromos hajtású tehergépjárművet fejlesztenek a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. A békéscsabai székhelyű Tappe Hulladékgazdálkodási Kft., az Energotest Diagnosztikai és Automatizálási Kft., valamint a Debreceni Egyetem közös nyertes pályázatát július közepén mutatták be.

A projekt célja az együttműködő partnerekkel együtt egy innovatív, napelemmel ellátott elektromos hajtással rendelkező kukásautó prototípus kifejlesztése. Az új fejlesztésű autóval gazdaságos módon kiváltható a manapság használatos, fajlagosan nagy költségeket felemésztő begyűjtési eljárás. A projekt eredményeként egy - P - rendszámmal ellátott közúti próbákra alkalmas prototípus jármű készül el.

A járműhöz kifejlesztésre kerül továbbá egy konténerbe telepített teljesítménymérő pad, amivel szimulálhatók az egyes begyűjtési szakaszokhoz tartozó átlagos dinamikai ciklusok és ezt megfelelő szoftver segítségével tesztelési célból a motor hajtott tengelyére szimulációként elő lehet állítani.

A civishír.hu cikke szerint a teherautón lesz vázszerkezet futóművel és a szemét gyűjtésére, szállításra alkalmas felépítménnyel, emellett a tanszéken kifejlesztett szabadalmi bejegyzés alatt álló elektromos hajtás is megtalálható lesz.

Ezt segíti egy hajtáshoz kapcsolódó energia visszatermelő rendszer, valamint egy villamos energiatermelő napelem is. A begyűjtésben hatalmas segítséget jelent az energiafelhasználást felügyelő és rögzítő telemetria rendszer, valamint az energiatakarékos tömörítő rendszer.

A giesseni Justus Liebig egyetem kutatásában azt vizsgálták, hogy - szén-dioxidban számolva - mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe egy-egy kilogramm biotermék, illetve nem bio termelési módszerrel előállított termék megvásárlása céljából megtett út során.

Egy német felmérés alapján több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe a bioboltok vásárlói, mint a hagyományos szupermarketek vásárlóközönsége miatt. Ez az úgynevezett fogyasztói szén-dioxid lábnyom a Hessen tartományi városban a bioboltok vásárlóinak körében 1000 gramm szén-dioxidot jelent, a helyi szupermarketek vásárlói körében pedig 124 grammot.
    
A több mint nyolcszoros különbséget részben magyarázza, hogy Giessen egyetemváros, lakóinak nagy része gyalog vagy biciklivel közlekedő diák. Ugyanakkor a bioboltokban vásárló fogyasztók szén-dioxid-lábnyoma a szupermarketek vásárlóira országosan jellemző 300 grammos értéket is jóval meghaladja.
    
A kutatók szerint az 1000 és a 300 gramm közötti több mint háromszoros különbség magyarázata az, hogy a hagyományos üzletek hálózata sokkal sűrűbb, mint a bioboltoké, ezért utóbbiak vásárlói jóval többet utaznak. Ráadásul a bioboltokban vásárlók jellemzően kevesebb terméket vesznek, mint a szupermarketek vevői.
    
Nem használ a környezetnek, aki a környezetbarát termékek miatt sok-sok kilométert autózik, hogy elérjen a városi biobolthoz vagy a vidéki biotermelőhöz - idézte az egyetem közleménye Elmar Schlich kutatásvezetőt, aki hangsúlyozta: a biotermékek piacán sürgető feladat egy hatékonyabb, és nemcsak az üzletekig, hanem a fogyasztók lakhelyéig tekintő logisztikai rendszer kialakítása.

Töltőállomást adtak át elektromos autók számára július közepén Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál. A most átadott töltőoszlop, amely két töltőpontot tartalmaz, a tízedik a fővárosban.

Az elektromos autók "tankolását" szolgáló közterületi berendezést a vidékfejlesztési miniszter adta át. Fazekas Sándor elmondta, a töltőhely lehetőséget teremt az elektromos közlekedési eszközök minél szélesebb körű elterjesztésére.

Az átadáson részt vevő Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő kiemelte, a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Unió ösztönzi. Ennek jegyében született egy olyan irányelv, amely az elektromos közlekedési eszközök széles körű elterjesztését tűzte ki céljául az unióban. Ennek értelmében Magyarországon 2020-ig mintegy 7 ezer, az elektromos autók feltöltésére szolgáló oszlopot kellene kihelyezni az ország közterületeire.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára arról beszélt: a kormány eltökélt szántéka, hogy megteremtse a feltételeit az elektromos hajtású közlekedési eszközök minél nagyobb arányú elterjesztésének Magyarországon. Ennek egyik lépése, hogy a VM - egyedüliként a közigazgatásban - rendelkezik elektromos autóval. Ez a flotta pedig várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében bővül majd a későbbiekben.

Kövesdi Zoltán, az Elmű igazgatósági tagja elmondta: az Elmű-Émász Csoport 2010-től támogatja az országban az elektromos hajtású járművek számának növekedését, ezért az Elmű most ingyen ad energiát az elektromos autóval rendelkezők számára. Ez a cél vezérli akkor is, amikor az idén még újabb elektromos autótöltő-állomásokat kíván létesíteni Budapesten - tette hozzá, jelezve, hogy egy töltőoszlop költsége mintegy 1,5 millió forint. Kitért arra is, hogy az Elmű fontosnak tartja az elektromos biciklik széles körű elterjedésének ösztönzését is. (MTI)

A finn VTT Technikai Kutató Központ új kutatási eredménye szerint lignocellulóz biomasszából magas minőségű bioüzemanyagot lehet gyártani egy Euró/liter alatti áron. A technológia alkalmas arra, hogy ezzel Európában termelő üzemet lehessen építeni. Az új eljárással a faalapanyag energiatartalmának több mint felét e végtermékké lehet alakítani. Az új eljárással a faalapanyag energiatartalmának több mint felét e végtermékké lehet alakítani. Az új eljárással a faalapanyag energiatartalmának több mint felét e végtermékké lehet alakítani.

A VTT kiértékelte az erdei apadékból megújuló, folyékony gépjármű üzemanyag gyártás technikai és gazdasági feltételeit. Az esettanulmányok négy különböző bio-üzemanyagra fókuszáltak, melyeket nyomás alatti fluidágyas gázosításon alapuló módszerrel állítottak elő. Ezen üzemanyagok: metanol (metilalkohol, faszesz), dimetil-éter (DME), Fischer-Tropsch folyadékok és szintetikus benzin.
 
A fatáj.hu cikke szerint az eredmények a lignocellulóz biomasszából (főleg kéreg és erdei apadék) gyártott megújuló bioüzemanyagokkal 50-67% energia-hatásfokot lehet elérni a végterméktől és az eljárás kondícióitól függően. Szakemberek számításai szerint ha a keletkező hőenergiát mint mellékterméket fel lehet használni távfűtésre vagy ipari gőznek, vagy bármi egyéb módon, akkor az értékesíthető energia és a biomassza összevetésében 74-80%-os energiahatékonyságot lehet elérni.
 
A kutató tudósok azzal számolnak, hogy a technológia üzemi működése esetén a folyékony gépjármű üzemanyagot 58-78 Euró/MWh áron lehet előállítani. Ezt benzin-egyenérték árra átszámolva a termelési költség 0,5-0,7 Euró/liter lenne. Ez azt jelenti, hogy a megújuló megoldás ára azonos szinten lenne, mint a fosszilis gépjármű üzemanyagok adó előtti ára, és olcsóbb lenne, mint a jelenlegi importált bioüzemanyagok ára.
 
Mindegyik esettanulmányt 300 MW kapacitású biomasszából-üzemanyag (BTL plant: biomass-to-liquids) üzemre alapoztak. A 300 MW megfelel egy nagy távfűtőmű kapacitásának. Az ekkora biofinomító mintegy 150.000 autó számára elegendő gépjármű üzemanyagot képes előállítani. Az EU célja, hogy a szállítási szektorban a megújuló energia hányad elérje a 10%-ot. Finnország számára a 20% elérése a cél.
 
Mint a fatáj.hu is beszámolt róla, a hosszú fejlesztési munka után a termelési eljárás technikai működőképességét alaposan ellenőrizték a VTT tesztberendezésein, valamint ipari próbaüzemi körülmények között is Finnországban és az USA-ban. A technológia immár alkalmas az első üzleti alapú és méretű termelésre.
 
A kutatási eredmények alapján a legjobb hatékonyság és a legalacsonyabb termelési költség a biometanol (biofaszesz) előállításával érhető el. A technológia üzletivé tételével kapcsolatos kockázat is alacsonyabb a biometanol esetében, mint a többi terméknél.

A Schneider Electric Párizsban látta vendégül Go Green in the City innovációs versenyének 50 döntősét 2013. június 26-28. között. A Go Green in the City verseny a városokban bevezethető energiamenedzsment-megoldásokra összpontosít, és célja, hogy előmozdítsa a fenntartható energiafelhasználással kapcsolatos újításokat.

A vállalatcsoport központjában megrendezett döntőben Alyssa Tricia Eloise Vintola és Lorenz Ray Payonga, a Fülöp-szigeteki Ateneo de Manila egyetem diákjai nyerték el a Go Green in the City 2013 díjat Oscillohump nevű ötletükkel.

Alternatív energia megoldásuk koncepciója a közúti bukkanók elektromágneses indukciójára épül, melynek alkalmazásával energia termelhető a városi elektromos hálózatok számára. A győztes csapat egy három földrészen átívelő utazást nyert, amelynek során a tanulók létesítmény-látogatásokon vesznek részt, sőt állásajánlatot is kapnak a vállalattól.

A Kínából, Brazíliából, Franciaországból, Németországból, Indiából, Lengyelországból, Oroszországból, Törökországból, Indonéziából, Fülöp-szigetekről, Szingapúrból és az Egyesült Államokból érkező versenyzők a háromnapos párizsi rendezvény keretében esettanulmányokon keresztül mutatták be a megvalósítható megoldásokat az energiamenedzsment területén, a meghatározott öt alapvető városi témakör valamelyikében: háztartások, felsőoktatási intézmények, kiskereskedelmi egységek, vízgazdálkodás és kórházak.

A Schneider Electric közleményéből kiderül, a korábbi évek sikerére alapozva idén további tíz országban hirdette meg a versenyt, amelyen így 2013-ban már tizenkilenc ország vett részt. Az új országok közé tartozik Mexikó és Kanada, valamint nyolc délkelet-ázsiai ország (Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Szingapúr, Vietnam, Korea és Tajvan).

A Schneider Electric büszke arra, hogy a Go Green in the City versennyel lehetővé teszi a tehetséges diákok számára, hogy valós eseteken keresztül, és a globális energetikai kihívásokban tapasztalt munkatársakkal együttműködve ismerkedjenek meg jövőbeli munkájukkal. A résztvevők több mint fele nő, így a verseny megrendezésével a szakmai sokszínűség támogatásának fontosságát is hangsúlyozzuk - mondta Karen Ferguson, a Schneider Electric globális humánerőforrás-részlegének ügyvezető alelnöke."

A Go Green in the City hároméves fennállása óta több mint 1600 nevezés érkezett, vagyis több mint 3000 főiskolai és egyetemi hallgató vett részt a versenyen a világ minden tájáról. A Schneider Electric minden évben egyre fokozódó érdeklődést tapasztalt a feltörekvő országokból érkező diákok részéről - különösen Indiából -, ami alátámasztja a vállalat nemzetközi elismertségét. Emellett a fejlődő térségek tanulói kiemelt célcsoportot jelentenek a vállalat számára, mivel a kiélezett versenyhelyzetben komoly feladatot jelent a tehetséges szakemberek felkutatása ezekben az országokban.

Bezárja a világ legnagyobb biomassza-tüzelésű  erőművét a nagy-britanniai Tilburyben a német RWE energiaipari konszern - írja a német Foxus Online hírportál.

A 750 megawatt áramtermelési kapacitásával a világon a maga nemében a legnagyobbnak számító biomassza-pellet tüzelésű erőmű az RWE indoklása szerint nem termel elegendő  jövedelmet a szükségessé vált beruházások finanszírozásához, különösen a szigetországban a nagykereskedelmi áramdíjak csökkenése miatt kialakult nehéz piaci helyzetben.

Az egykori széntüzelésű erőművet 2010-ben állította át az RWE biomassza-pellet tüzelésűre. A Handelsblatt keddi jelentése szerint az RWE máshol sem elégedett biomassza üzletágának eredményével, értékesíteni tervezi csehországi, németországi és olaszországi kisebb biomassza-tüzelésű erőműveit.

Az RWE egyúttal vizsgálja az Egyesült Államokban európai exportra évi 750 ezer tonna faforgács-pelletet előállító üzemének lehetséges sorsát is.

Július elején hivatalosan bejelentésre került, hogy a General Motors és a Honda egyesíti erőit a következő generációs üzemanyagcellás technológiák területén. A cél a kereskedelmileg megvalósítható üzemanyagcella kifejlesztése és a hidrogéntárolás problémájának megoldása, határidőként előzetesen a 2020-as esztendőt megcélozva.

Az amerikai és a japán gyártóóriás New York-ban jelentette be hosszú távú, végleges együttműködési nyilatkozatát. Úgy vélik a siker záloga a tapasztalat, valamint a gazdasági és az általános erőforrások stratégiai megosztása. A Honda és a GM a tervek szerint az érintettekkel közösen dolgozná ki a továbbfejlesztett tankolási infrastruktúrát, ami az illetékesek szerint a hosszú távú megvalósíthatóság, valamint az üzemanyagcellás járművek fogyasztói elfogadásának kritikus feltétele.

Az autópult.hu cikkéből kiderül, a közösködés nem meglepő, ugyanis az említett két gyártó közismerten vezető  szerepben van az üzemanyagcellás technológiák területén. Mindeddig a GM 119, miközben a Honda 85 hidrogénhajtású autóval képviselteti magát a világon, így elmondható, már most komoly tapasztalatok birtokában vannak a gyártók.

A hidrogénhajtással működő autók nagy előnye, hogy tankolásuk gyorsan - alig 3 perc alatt - történik, míg hatótávjuk megegyezhet hagyományosan motorizált társaikkal (akár 650 km is lehet). Ugyanakkor zéró károsanyag-kibocsátásúak, hiszen kipufogójukból kizárólag vízpára kerül a levegőbe. Ezek a járművek megújuló hidrogénnel üzemelnek, amelyet például szél és biomassza segítségével lehet előállítani.

Tizenhat éves török tanuló fejlesztette ki azt a kémiai folyamatot, mellyel a banán héjában található  keményítőt és cellulózt át lehet alakítani bio műanyaggá, mely reményei szerint helyettesíteni tudja a kőolajból előállítottat. A Marie Curie és Thomas Edison által inspirált Bilgin, a folyamat kifejlesztője, két évig finomította annak a technikáját, hogyan tudja a banánhéjat műanyaggá alakítani.

A török fiatalember abból indult ki, hogy a műanyagipar korábban felhasználta már a mangó héját is, így azt feltételezte, a banánhéj is lehet potenciális alapanyag. Szintén fontos tény, hogy csak Thaiföldön évente kétszáz tonna héjat dobnak a szemétbe. A jövőben ezeknek sokkal hatékonyabb felhasználása lehetséges az új technológiával.

Bilgin terve megnyerte a verseny fődíját, így 50.000 dollárral közelebb került tervei megvalósításához. A tisztajövő.hu cikkéből kiderül, Bilgin reméli, hogy egy nap orvosi egyetemen tud majd tanulni és megvalósíthatja álmát, ami egy olyan üvegház, mely teljes mértéken hulladékból épül. Hamarosan a Google tudományos versenyén vesz részt, ahol olyan tizenévesekhez csatlakozik, akik hasonló innovatív találmányokat mutattak be.

A kreatív diák a győzelem után elmondta, a verseny és a győzelem számára azt jelenti, hogy valóban jó irányba halad, és a terve valóban jó megoldás a hagyományos műanyag által szennyezett világ megváltoztatásához.

Hétéves mélypontra zuhant a bioüzemanyag beruházások értéke, ráadásul a jövő sem biztató. Európa két legnagyobb olajtársasága, a BP és a Royal Dutch Shell több következő generációs bioüzemanyag előállításával foglalkozó vállalkozását is megszüntette a magas költségekre hivatkozva.

A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szerint ezeknek a technológiáknak a fejlődése lassabb volt, mint azt sokan várták, és ami szükséges lenne ahhoz, hogy a törekvéseik megvalósuljanak.

Európa két legnagyobb olajvállalata a BP és a Royal Dutch Shell bejelentette, hogy négy egymástól különálló  vállalkozását szünteti meg a bioüzemanyagok kutatása területén, ami jelentős visszalépést jelent az iparágon belül. A portfolio.hu cikkéből kiderül, a vállalatok döntésüket azzal indokolták, hogy az üzemanyag előállítása a fás szárú növényekből és a hulladékból olyan költséges, hogy várhatóan 2020-ig nem lesz gazdaságos.

A fejlesztések roppant tőkeigényesek, miközben a bioüzemanyagok előállítására az utóbbi években egyre kevesebb pénz jutott. Idén az első negyedévben mindössze 57 millió  dollárt fordítottak a világban a vállatok az ilyen irányultságú  projektekre, ami a legalacsonyabb összeg 2006 első negyedéve óta.  

Maria van der Hoeven, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője szerint ezeknek a technológiáknak a fejlődése lassabb volt, mint azt sokan várták, és ami szükséges lenne ahhoz, hogy a törekvéseink megvalósuljanak.
 
A bioüzemanyag előállítást kiemelten kezelik az EU-ban és az USA-ban is, ugyanis fontos szerepet játszik a károsanyag kibocsátás csökkentésében és a globális felmelegedés elleni harcban. Az IEA várakozásai szerint 2050-re a közúton használt üzemanyagok 27 százalékát adhatják majd a bioüzemanyagok.

Ugyanakkor a technológiák eleve lassabb ütemben történő fejlődése, valamint az egyre csökkenő beruházások kétségessé teszik azt, hogy ilyen nagy szeletet fognak kihasítani a közúti üzemanyag felhasználásból a bioüzemanyagok. Ráadásul a Bloomberg elemzőjének véleménye szerint a növekedés lehetősége az első generációs bioüzemanyagok területén lassan kimerül, míg a legtöbb második generációs bioüzemanyag még nem áll készen a tömeges felhasználásra.  

A szervezet felhívja a figyelmet, hogy míg a megújuló energiaforrások terjedése terén a világ jó úton halad, hogy teljesítse a maximum 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez szükséges kívánalmakat, addig a többi területen, iparágban vészjósló elmaradás mutatkozik. Nagyon lassú az előrehaladás a bioüzemanyagoknál, az épületek energiahatékonyságának javításában, a nem hatékony szénerőművek szennyezésének visszaszorításában, illetve széndioxid-leválasztás és -tárolás tekintetében.

Nemcsak vegyszermentes, hanem antioxidánsokban, nyomelemekben is gazdagabb a többi sörnél az első hazai biosör; az egysoros búzából (alakorból) főzött Alakor sört csütörtökön mutatták be a projektben közreműködő Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipari Tanszékén.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontja, a Corvinus Sör- és Szeszipari Tanszéke, a Körös-Maros Biofarm Kft., valamint a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 2008-ban fogott össze, hogy létrehozzák az első hazai biosört.
    
Megyeri Mária, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársa felidézte, választásuk az alakorra, az egyik legősibb gabonafélére esett, amelyet tízezer éve kezdték termeszteni Kis-Ázsiában, a nagyobb termőképességű gabonafélék megjelenésével azonban visszaszorult a termesztése.
    
Az alakor azonban rendkívül alkalmas a bioművelésre, lényegében vegyszermentesen termeszthető, és gyengébb talajokon is megfelelő termést produkál, így műtrágyázást sem igényel. Ez a gabonaféle ráadásul igen magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik, és számos nyomelemet tartalmaz, innen jött az ötlet, hogy biosör készüljön belőle.
    
A gyártástechnológia kidolgozását a Corvinus Sör- és Szeszipari Tanszéke vállalta. A malátagyártás technológiája, majd a sörgyártás optimalizálása először labor-, majd "félüzemi" körülmények között zajlott. Az első komolyabb mennyiség, még nem a végleges összetevőkkel, márciusban készült el Orgoványban. Ale-típusú, borostyánszínű ital lett, amely magában hordozza a felsőerjesztésű élesztő aromáit, így fűszeresebb, testesebb a lager söröknél.

Az Alakor sör minden palackja egyedi sorszámot kap, amelynek segítségével nyomon követhető lesz az útja: a fogyasztó megtudhatja, honnan származtak az alapanyagok, melyik főzetről van szó, mikor és hová szállították ki a palackot.
    
Ráki Zsolt, a Körös-Maros Biofarm Kft. egyik tulajdonosa és vezetője elmondta, 40 hektáron termelnek alakor búzát bioművelésben, amely a konvencionálisnál jóval munkaigényesebb, a hozam így lényegesen alacsonyabb. A márciusi első főzést követően a receptúra némileg változott, így a jövő héttől a boltokba kerülő késztermék testesebb, sötétebb lett.

Idén 150-200 ezer palack készül az orgoványi főzdében, a cél azonban évi 600 ezer palack értékesítése. Az Alakor sör a tervek szerint a jövőben csapolva is kapható majd, lesz szűretlen és light (alacsony alkohol- és energiatartalmú) változata, de készül egysoros búzából barna-, valamint alsóerjesztésű sör is.

A 2014-től induló BRIDGE kezdeményezés keretében 7 év alatt 3,8 milliárd eurót fordítanak ipari biotechnológia alapú fejlesztésekre az Európai Unióban, a pályázatok magyar vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek számára is elérhetők lesznek, közölte a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH).

A BRIDGE (Biobased and Renewables Industries for Development and Growth in Europe) kezdeményezéshez 1 milliárd eurót a Horizon 2020 uniós keretprogram keretében az Európai Bizottság, 2,8 milliárd eurót pedig a biotechnológiai nagyvállalatokból álló konzorcium biztosít.
    
A közlemény szerint a NIH információs napot tartott július 4-én a BRIDGE biotechnológiai köz- és a magánszféra közötti partnerség kezdeményezésről. Az eseményen Korányi László, a NIH megbízott elnöke hangsúlyozta, hogy a kezdeményezésben való részvétel lehetőséget ad a fejlődésre, a hazai megújuló biotechnológia ágazat világszínvonalúvá tételére. A Nemzeti Innovációs Hivatal pedig minden olyan kezdeményezést támogat, mely a hazai, ipari biotechnológiában érintett vállalatok érdekét szolgálja.
    
Barend Verachtert, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának biotechnológiai területért felelős képviselője az információs napon ismertette, hogy a BRIDGE első pályázati felhívásai várhatóan 2014 első felében jelennek majd meg, és ezek az érdekelt magyar vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek számára is elérhetők lesznek.

A kutatási témakörök szerepel majd a fenntartható biomassza-ellátás biztosítása és új ellátási láncok kiépítése, a biofinomítói feldolgozás hatékonyságának optimalizálása, új piacok kialakítása a biotech alapú termékek értékesítéséhez, továbbá a szabályozási keretek optimalizálása.

Evie Sobczak még csak az ötödik általánosba járt, amikor rájött, hogy a gyümölcsökben található savval táplálni tudja órájának elemét, majd másodikos középiskolás korában, sikerült neki tiszta energiát generálni speciális széllapáttal. Harmadikos középiskolásként belekezdett egy programba, amely szenvedélyévé vált: algából állit elő bioüzemanyagot, még hozzá nem hagyományos módon, hanem vegyi anyagok felhasználása nélkül.

A roppant tehetséges lánynak sikerült is egy olyan termelési folyamatot kitalálni, amely 20 %-kal hatékonyabb annál a módszernél, amit a világ laboratóriumai jelenleg használnak. Ezzel a módszerrel az algákból gazdaságosabban lehetne üzemanyagot előállítani, így a biodízel valóban megújuló forrás lehetne, nemcsak elméletileg.
 
Az energiacentrum.hu cikkéből kiderül, találmányát természetesen díjazták is a „korlátlan lehetőségek” hazájában, hiszen Evie elnyerte az Intel által meghirdetett Science and Engineering Fair nemzetközi verseny első díját.
 
A programjáról elmondta, úgy véli, az algák lehetnek jövőnk üzemanyagának forrásai, mert úgy lehet termeszteni, hogy nem kell földet elvonni a mezőgazdasági termeléstől. Az általa kifejlesztett eljárás nem okoz kárt a környezetnek, mert nem használ ártalmas vegyi anyagokat. „Én Floridában élek, ahol az algák kezdenek problémát jelenteni, gondoltam, miért ne változtathatnánk ezt a problémát valami pozitív dologgá, ami segíthet a világnak” - mondta az általa kidolgozott programról.
 
Szakemberek szerint az algák a föld leghatékonyabb organizmusai, magas az olajtartalmuk és egyes fajták egy nap alatt akár meg is kétszerezik biomassza tartalmukat. Éppen ezért a második generációs bioüzemanyagok közül ezt tartják a leggazdaságosabbnak és a leghatékonyabbnak. Ezzel szemben az Egyesült Államok Nemzeti Kutatási Tanácsa úgy véli, az algából előállított bioüzemanyag veszélyezteti a természetes vizeket és a klímát.
 
Ez persze komoly vitákra ad okot, hiszen egy amerikai kutatóintézet becslése szerint évi üzemanyag-szükségletének tizenketted részét tudná fedezni algák feldolgozásával az Egyesült Államok. A Pacific Northwest National Laboratory számítása alapján az ország rendelkezik annyi vízterülettel, amennyi elegendő lenne évi 25 milliárd gallon moszatalapú üzemanyag előállításához (egy amerikai gallon 3,78 liter).

Idén sem sikerült letaszítani a német márkát a trónról, a Tom Kristensen, Allan McNish, Loic Duval hármas megnyerte a csúcskategóriát, az LMP1-et az Audi R18 e-tron quattróval. Az Audi tavalyi sikere után idén is legyőzte a fő kihívót, a - szintén hibrid - Toyotát a Le Mans-i 24 órás versenyen. A márka 2000 óta 12. diadalát aratta.

2000 óta immáron a 12-ik alkalommal nyerte meg az Audi a 24 órás Le Mans-i versenyt. A 90 éve megrendezésre kerülő viadalon kilencedszer diadalmaskodott Tom Kristensen. Az Audi 2-es számú járműve mögött a Toyota TS 030 Hybrid autója a második helyen végzett, megelőzve a 3-as számú - korábban defekthibával is küzdő - Audi R18 e-tron quattrót
 
Az a5.hu cikkéből megtudhatjuk, ez a hibrid modell második győzelme, míg az Audi 12., Tom Kristensen pedig kilencedik sikerét érte el a La Sarthe pályán a 24 órás versenyen. A tavalyi győztes, 1-es számú Audi (Benoit Treluyer, Andre Lotterer, Marcel Fassler) szombat este generátorhiba miatt 12 kört veszített, de így is visszaverekedte magát az élmezőnybe és ennek köszönhetően a vasárnapi célba éréskor az 5. helyen intették le
 
Idén kilencvenedik alkalommal rendeztek hosszú távú autóversenyt Le Mans-ban, ahol a verseny rajtja után nem sokkal egy balesetben életét vesztette Allan Simonsen, az Aston Martin Racing dán versenyzője. Le Mans-ban 1997 óta ez volt az első halálos baleset, verseny közben pedig 1986-ban halt meg utoljára versenyző.

Nem lassít a BioHair, még idén nyitna a franchise a nagyobb magyarországi városokban, 2014-től kezdve pedig az európai piacokon is megjelenhetnek a biofodrászatok. A hálózat sikerére jellemző, hogy Magyarországon alig három év alatt piacvezető lett. Az európai terjeszkedés tervét már az év elején fontolóra vette a hálózat vezetése.

A franchise-hálózat nem lassít, a jövőben is gyors terjeszkedést terveznek, 2013 őszétől a vidéki városokban nyílnak újabb egységek, ám ezúttal nem csak egy-egy szalon nyitására, hanem egy komplett régió franchise jogára keresnek vállalkozó szellemű átvevőket. A tervek szerint a jövő évtől pedig már az is elképzelhető, hogy több európai nagyvárosban is elterjednek a biofodrászatok.

A BioHair Hajvágószalon Hálózat – amely újszerű koncepcióként jelent meg a magyarországi fodrászati piacon – létrejötte után gyorsan terjeszkedett, az első egység 2010 februárjában nyitott, és még ugyanebben az évben további 11 szalont nyitott.

Hálózatuk mai méretét, a jelenlegi 29 egységet, 2011 év végére érték el. A hálózat elképesztően gyors terjeszkedésével esélyt sem hagyott konkurens hálózat megjelenésének, így mostanra az alig 3 éves hálózat Magyarország piacvezető fodrász szalon lánca lett.

A bio fodrászat gondolata elsőre talán különösen hangzik, az új idők új elvárásai megteremtették Magyarország első bio fodrászatának igényét, ahol természetes és vegyszermentes hajápolásban lehet része a vendégeknek.

Kizárólag természetes hatóanyagokkal, natúrkozmetikumokkal dolgoznak és minden vendégüknek személyre szabottan választják ki a neki legmegfelelőbb termékeket. A szalonban csak természetes és bio szépségápolási anyagokat használnak. A szalonban tisztított vízzel mossák a vendég haját. Egy szűrő berendezés kiszűri a vízből a klórt és a rozsdát, így megkíméli a fejbőrt az irritációtól.

Az exeteri egyetem kutatóinak munkája nyomán, egyenesen az üzemanyagtartályba lehet tölteni azt a biodízelt, amelyet génmódosított kólibaktériumokkal állíttattak elő. Az ilyen módon erjesztett biodízel jobb, mint a jelenleg használt, nem kőolaj alapú üzemanyagok, melyeket sokszor hagyományos, fosszilis üzemanyagokkal kell keverni, hogy használhatók legyenek.

Az E.coli népszerű a biotechnológiai és a géntechnológiai eljárásokban. Az egyébként az emberi bélcsatornában is megtalálható baktériumok a táplálékul szolgáló cukrot zsírrá alakítják, hogy abból építsék fel sejtmembránjaikat. Azonban ha apró változtatásokat hajtanak végre a baktériumon, más anyagokat is „gyártatni” lehet vele. Többek között ezt a tulajdonságát használja ki a gyógyszeripar.

Az exeteri egyetem kutatói – a Shell támogatásával – hasonló csapáson, csak éppen más irányba indultak el. Más baktériumok génjeit juttatták be a kólibacik örökítőanyagába, majd különböző zsírsavak elegyéből álló közegben kezdték el tenyészteni azokat. Ennek eredményeképpen a baktériumok nem gyógyszeralapanyagot, hanem a biodízellel megegyező szénhidrogéneket kezdtek előállítani.

Az itboard.hu cikke szerint az ilyen módon erjesztett biodízel jobb, mint a jelenleg használt, nem kőolaj alapú üzemanyagok. A mostani biodízeleket ugyanis sokszor hagyományos, fosszilis üzemanyagokkal kell keverni, hogy használhatók legyenek. Az exeteri laboratóriumban előállított biodízel viszont bármiféle módosítás nélkül a járművekbe tölthető, így a terjesztéséhez is gond nélkül használható a jelenlegi ellátási infrastruktúra (csővezetékek, tartálykocsik, benzinkutak).

Azonban egy nagy hibája mégis van az eljárásnak. Egyelőre csak laboratóriumi körülmények között működik. A nagyüzemi termelés beindításához még rendkívül komoly műszaki akadályokat kell legyőzni. De ha az ipari mennyiségű átalakítás problémájára sikerül is megoldást találni, valahonnan még elő is kell teremteni az alapanyagul szolgáló nem kevés cukrot, ami megint csak nem egyszerű feladat. Ha pedig környezetvédelmi oldalról nézzük a dolgot, az egyenletnek csak az egyik felét sikerült megoldani – ugyanis bár az üzemanyag megújuló forrásból származik, de felhasználása során ugyanúgy szennyezi a környezetet, mint a jelenlegi üzemanyagok.

Az E.coli népszerű a biotechnológiai és a géntechnológiai eljárásokban elsősorban gyors növekedése és szaporodása miatt, valamint azért, mert a természetes bélflóra részeként nem allergén. Itt új genetikai információkat visznek beléjük a különféle plazmidok bejuttatásával, továbbá hasznosítják az eleve meglevő információit, például innen nyerik a széles körben alkalmazott EcoRI enzimet, és így termeltetnek a génmódosított E. coli baktériumokkal inzulint, aminosavakat, interferonokat, növekedési hormont, enzimeket, gyógyszereket. A 2003 és 2006 között a 31 gyógyszerként felhasznált fehérje közül kilencet kólibaktériumban termeltettek.

Június közepén nyitotta meg a legújabb adatközpontját a Facebook Svédországban. Az új létesítmény több szempontból is egyedülálló. Luleĺ, a központnak otthont adó település, több vízierőművel is rendelkezik, innen az elektromos energia. Ez a cég első olyan adatközpontja, amely nem az Egyesült Államokban van, és emellett teljes mértékben megújuló energiaforrások fedezik a szükségleteket.

Ugyanakkor a hűtést is igen olcsón lehet megoldani, hiszen csak ki kell használni a hideg levegőt az északi országban. A termelt hőből pedig a cég ígérete szerint az irodákat is fűtik majd, ezzel is csökkentve a költségeket és a szén-dioxid kibocsátást.

A vízierőművek stabil teljesítményének köszönhetően a központban kevesebb tartalék generátorra van szükség, mint máshol. A cég az Egyesült Államokban, egész pontosan Iowában is tervezi zöld adatközpont felépítését. Az USA középnyugati államában a szél szolgáltatná az energiát. Mivel a szélenergia alapjában véve sokkal kiszámíthatatlanabb a vízerőművek teljesítményénél, így ott valószínűleg több tartalék generátorra lesz szükség, mint általában.

A kitekintő.hu cikkéből kiderül, a luleĺi központ technikai szempontból is érdekes: a szervereket a Facebook Open Compute Project tervei alapján készítették. Ennek lényege az, hogy a szerverek megtervezésénél minél nagyobb hatékonyságra és költségcsökkentésre törekednek, a született terveket pedig a nyilvánosság elé tárják, a nyílt forráskódú szoftverek működéséhez hasonlóan. Így mások is használhatják, és főleg javíthatják a terveket, így érve el egyre jobb eredményeket.