A képviselők felső határt szabnának a hagyományos bioüzemanyagok termelésének, és felgyorsítanák a bioüzemanyagok újabb generációjára való átállást. A hétfőn tárgyalandó változtatások célja, hogy csökkenjen a bioüzemanyagok egyre elterjedtebb termesztése által okozott széndioxid-kibocsátás.

Az európai Parlament környezetvédelmi bizottságának javaslata szerint az első generációs, gabonafélékből és energianövényekből előállított energia aránya a közlekedésben 2020-ra már nem haladhatja meg az ott felhasznált energia 5,5 százalékát. Emellett szeretnék elérni, hogy az energia legalább 2 százalékának második generációs, vagyis algákból vagy hulladékból nyert bioüzemanyagból kell származnia.

A Corinne Lepage képviselő által jegyzett javaslat a bioüzemanyagok termelésére felhasznált termőterület növekedését is vizsgálja. Az egyre nagyobb területen termelt energianövények ugyanis fokozzák az üvegházhatást, így részben semlegesítik a bioüzemanyagok környezet szempontjából egyébként kedvező hatásait.

Az energiaügyi bizottság az első generációs bioüzemanyagok esetében a 6,5 százalékos plafont támogatja. Emellett külön tételben ellenzi az üvegházhatású gázkibocsátás intenzitásának szerepeltetését a jogszabályban. A Parlament szerdán szavaz a javaslatról.