A repülőgépgyártók egyre több fejlesztést tesztelnek, hogy a légiközlekedésben is mihamarabb teret nyerjen a zöld üzemanyag. Becslések szerint ugyanis egy liter üzemanyag a légi forgalomban háromszor akkora üvegházhatást vált ki, mintha a felszínen égett volna el. Azokon a területeken, ahol nagy a légi forgalom, ez a hatás akár az ötszörösére is emelkedhet.

Jelenleg már négy „zöld” járat köti össze az Egyesült Arab Emirátusok és Ausztrália nagyobb városait. Szakemberek számításai szerint, ha jobban menedzselnék ezeket a hosszú távú járatokat, évi két tonnával csökkenthető lenne a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása.

Ehhez azonban sokkal szorosabbra kellene fűzni az együttműködést a légiforgalmi irányítás, a reptéri személyzet és a pilóták között. Úgy vélik, a fel- és leszállás pontos időzítésével, a széljárások figyelembe vételével akár menet közben módosítható lenne a repülőgép útvonala, például ha a célállomás felett kedvező hátszél ígérkezik.

Korábban a repülést tekintették a legtisztább és leggazdaságosabb közlekedési módnak, mivel a légi közlekedés a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának alig 3 százalékáért felelős. Ez első hallásra kevésnek tűnik, főleg annak tükrében, hogy a közlekedés összesen 22 százalékát teszi ki a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak. Figyelemreméltó azonban az, hogy a legforgalmasabb légiközlekedési útvonalak alatt az elmúlt száz évben a fölmelegedés mértéke 0,8 Celsius-fokkal nőtt.

Az ágazat viszont rohamléptekkel fejlődik, az Európai Unió repülőtereiről induló nemzetközi járatok által 2012-ben kibocsátott érték akár 150 százalékkal lehet magasabb az 1990-es adatoknál. A 2020-as évek végére a légi forgalom megkétszereződése várható Európában, így a szén-dioxid kibocsátás is jelentősen növekedni fog.