Az ESA Earth Explorer műholdról figyeli a gravitációs mezőt, a talaj víztartalmát, a tengervíz só-koncentrációját, és a sarkvidéki jégtakarót is. A Biomass lenne az ESA hetedik földmegfigyelő műholdja, amely az erdőkben tárolt biomassza mennyiségét lenne képes pontosan, globális méretekben meghatározni.

Az új műhold üzembeállításától a kutatók azt várják, hogy segít jobban megérteni az erdők szerepét a földi szén körforgásában és a klímaváltozásban. A Biomass nevű műhold az ESA Earth Explorer földmegfigyelő sorozatának hetedik műholdja lesz, 2020-ra tervezett indulással. (Ebből a kategóriából eddig hármat állítottak pályára: a gravitációs mezőt feltérképező GOCE, a talaj víztartalmát és a tengervíz só-koncentrációját figyelő SMOS és a sarkvidéki jégtakarót kutató CryoSat műholdakat.

Másik három elfogadott program most van előkészületben. A még az idén indítani tervezett Swarm műholdhármas a Föld elektromágneses környezetét, a 2014-es Aeolus a szeleket, a 2016-os EarthCARE pedig a felhőzetet vizsgálja majd.)

Az űrvilág.hu átfogó cikkéből kiderül, a Biomass az eddigi C- és X-sávú apertúraszintézis-radarokkal ellentétben alacsonyabb frekvencián, a P jelű sávban (70 cm-es hullámhossz körül) fog működni. Ezt a rádiófrekvenciák használati jogának kiosztásáért felelős szervezet, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) közelmúltbeli döntése teszi egyáltalán lehetővé. Ennek a frekvenciának az előnye, hogy a műholdról a Földre bocsátott, visszavert, majd az űreszköz által felfogott rádiósugárzás jobban áthatol a fák lombozatán. Így a mérésekből közvetlenül a fatörzseknek a tömegére tudnak következtetni.

Márpedig ez teszi ki az erdőkben tárolt biomassza túlnyomó részét. A vizsgálatok célja a fatömeg mérése az egész Földre kiterjedően, a területi eloszlás meghatározása, az évszakos és hosszabb időtávú változások követése, a tervek szerint legalább 5 éven át. Földi terepi és légi felmérések alapján elég jól meg tudják már most is becsülni az európai és észak-amerikai erdőtömeget, de a nehezen megközelíthető, ugyanakkor jelentős biomasszával rendelkező területekről - a trópusokról, Kínáról vagy Szibériáról - nagyon hiányosak az ismeretek.

Ugyanakkor az Egyesült Államok hadserege például távolról sem lelkesedik az ötletért. Az USA, Grönland és Nagy-Britannia területén épp olyan radarokat használnak, melyek ebben a sávban érzékenyek, és a Föld körül keringő űreszközöket vagy azok törmelékeit figyelik, pályájukat követik. A katonai üzemeltetésű radarrendszert csak akkor nem zavarná a Biomass adása, ha azt a földi állomások fölött kikapcsolnák.

A tervek szerint a Biomass adatai és eredményei szabadon hozzáférhetők lesznek a világ kutatói, és persze a közvélemény és a döntéshozók számára is. Az ESA előzetesen 420 millió euróban szabta meg a programra szánt maximális összeget.