Termálvíz kút, illetve biomassza-kazán biztosítja mostantól a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjének, valamint Vácrátót több közintézményének a fűtését. Az innovatív geotermikus és biomassza bázisú fűtőmű létesítésének mintegy egymilliárdos költségéből 85 százalékot a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok alapjából nyert összeg biztosította, a fennmaradó 15 százalékot az MTA fedezte.

A csaknem három évig tartó munkálatoknak köszönhetően mostantól termálvízzel fűtik a botanikus kertben több ezer négyzetméteren elhelyezkedő üvegházakat, de a vácrátóti óvoda, iskola, sportcsarnok és polgármesteri hivatal is erre a biztonságos, környezetkímélő és hosszú távon is olcsó fűtési technológiára tért át.

Optimista becslések szerint a geotermikus energia alkalmazásával akár felére csökkenthetők a korábbi fűtési költségek” – nyilatkozta az MTI-nek Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének főigazgatója. A projekt részeként üzembe helyeztek egy faaprítékkal üzemelő biomassza kazánt is. A később tovább fejleszthető kazán szükség esetén „rásegít” majd az üvegházak hőellátására. Mivel a vácrátóti létesítmény területén a hőt korábban szolgáltató gázkazán is megmaradt, a három fűtési rendszert összehangolták.

A fejlesztés kapcsán elkészült egy új – kiállítást, illetve látogatótermet magába foglaló –, passzív ház technológiával épült látogatóközpont is. A tetőre szerelt napelemeknek köszönhetően ez a központ télen "önfűtő".

A csaknem 200 éves, műemléki és természeti védelem alatt álló vácrátóti botanikus kert Magyarország leggazdagabb élőnövény-gyűjteménye. Sajátos mikroklímája 23 hektáron több mint 12 ezer faj és fajta számára teremt kedvező életfeltételeket. Az üvegházi kollekcióban körülbelül 3000 féle növény kapott helyet, emellett számos puhatestű (kagyló és csiga), rovar, hal és madár is él az évi 50-70 ezer látogatót fogadó, népszerű ”élő múzeumban”.