Az Európai Kapcsolt Energia Szövetség (COGEN Europe) legfrissebb jelentésé szerint az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a hővel kapcsoltan áramot termelő erőművek részesedése Európa áramtermelésében, és jellemzően megújuló energiát használnak majd.

Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti az Európai Bizottság 2050-ig szóló „Energia Útitervének” legfontosabb célkitűzése, amely szerint a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság fokozásán keresztül vezet az út. Előnyei miatt a célok eléréséhez megkerülhetetlen lesz a kapcsolt energiatermelés.

A jelentés felvázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek alapján a kapcsolt energiatermelés az európai energetikai rendszer egyik legfontosabb elemévé válhat. A jelentés készítői arra számítanak, hogy kevés alaperőmű, ugyanakkor sok megújuló alapú, szabályozható elem lesz az európai villamosenergia-rendszerben.

Európai viszonylatban – a COGEN Europe jelentése szerint – az ipari hőenergia igény már 2030-ra a jelenlegi 3.200 petajoule-ról várhatóan 4.200-4.300 petajoule-ra nő. Az igények növekedése mellett emelkednek a költségek is többek között a szén-dioxid-kvóta miatt, s mindez a takarékos megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket.

Ezeknek a kihívásoknak a kapcsoltenergia-termelők csak a „zöldüléssel” felelhetnek meg. A várakozások szerint 2050-ben már nem használnak se szenet, se kőolajat a kapcsolt energiatermelésben. Ezt a trendet egyébként idehaza is felismerték, így egyre több helyen már biogáz a tüzelőanyaga a kapcsolt termelésnek, és sok helyen pedig hamarosan biomassza lesz.

A jelentés beszámol arról, hogy a legfrissebb felmérések Dániában – a jelenlegi 10 százalékkal szemben – már mintegy 25 százalékos megtakarításról szólnak, de Magyarországon is 15-20 százalék között mozog az energia-megtakarítás mértéke, ami jelentős kibocsátás-csökkentéssel, és így költségmegtakarítással jár.