A napraforgó mintájára új napenergia-rendszert fejlesztettek ki a Wisconsin Egyetem kutatói. Az őszirózsafélék családjába tartozó napraforgó jellegzetes tulajdonsága, hogy hajlékony szárának köszönhetően képes követni a Nap mozgását, ezért mindig olyan szögben áll, hogy a lehető legtöbb napfény érje.

Az egyetemen kidolgozott leképező technológia 10%-kal hatékonyabbá teszi a napelemeket. Más azonos célú eljárásokkal szemben, mint GPS vagy motorok alkalmazása a napelemek átpozícionálására, az új rendszer a legmodernebb anyagok felhasználására épül.

A tesztfázisban járó projektben a folyadékkristályos elasztomerek (LCE) és a szén nanocsövek különleges jellemzői révén a napelemek szinte maguktól mozdulnak el, a rendszer a napsugarak okozta hőre reagál. 

Ennek a „passzív” eljárásnak köszönhetően előnyösebb, mint az „aktív” megoldások, hiszen a napelemek mozgatása semennyit sem használ fel a megtermelt energiából, a mechanizmus a fizika törvényeire épül.

Magát a napraforgót az indiánok már 3000 évvel ezelőtt is termesztették, Európába a 16. században került át, majd a későbbiekben, Ázsiában és Afrikában is meghonosodott. A napraforgóolajat nagyobbrészt jó minőségű étolajként hasznosítjuk, de a margarin és szappan gyártásának is fontos alapanyaga.
 

süti beállítások módosítása