Szakemberek kutatásai szeint az alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a korábban „népszerű” kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is.

Az algák a szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek. Nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Eddig hiányzott a megfelelő technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához hogyan lehet az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni.

A kutatásban részt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnológiai vállalat közlése szerint az algák szárazanyag-tartalma mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll, ennek a fele az úgynevezett alginátból. Az osztrigafarmok kártevőjeként ismert Vibrio splendidus baktérium génjeit juttatták be az E. coli baktériumokba, amelyek lehetővé tették az alginát megemésztését.

A módosított baktériumok a tengeri moszatok szénhidráttartalmának több mint 80 százalékát képes voltak így etanollá alakítani – számolt be a kutatás eredményeiről a Der Spiegel című német lap internetes kiadása.

Az amerikai energiaügyi minisztérium által támogatott kutatást végző szakemberek szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is előállíthatnak évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető.