Decemberben a dél-afrikai Durbanben rendezték az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciáját. A tanácskozáson a résztvevők közös ígéretet tettek a jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására, valamint egy jogi kötőerővel bíró megállapodás kidolgozására az évtized végéig. Szakértők szerint azonban a megállapodás csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz.

Mérsékelt sikerként értékelte a magyar delegáció klímapolitikai vezetője is az európai uniós tagországok környezetvédelmi minisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján a közelmúltban lezajlott konferencia eredményeit.

Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a brüsszeli tanácskozás után elmondta, fontos, hogy közös ígéretet tettek a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbítására és egy közös megállapodás kidolgozására. Emellett kiemelte, hogy az EU-nak Durbanben nagyon sok fejlődő országot sikerült maga mellé állítania. Ezt jól bizonyítja, hogy mintegy 120 ország támogatta az EU álláspontját.

A durbani megállapodás hiányossága ugyanakkor, hogy csupán alapot kínál a további tárgyalásokhoz, a folyamat így lassan zajlik, pedig számos ország már most rendkívül kiszolgáltatott a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak.

Kovács Brüsszelben találkozott az EU következő soros elnökségét adó Dánia miniszterével Martin Lidegaard-al aki egyebek közt azt hangoztatta, hogy az EU-t jelenleg sújtó nemzetközi gazdasági válság növeli az esélyt arra, hogy korszerűbbé, "zöldebbé", azaz környezetbarátabbá váljon az unió gazdasága.

Koppenhága egyebek között további erőfeszítéseket kíván tenni arra, hogy az EU - az uniós érdekek sérülése nélkül - az évtized végére túlteljesítse jelenleg érvényes célkitűzéseit, és kibocsátás csökkenése akár a 30 százalékot is elérje.