Barack Obama az Egyesült Államok elnöke a Koppenhágai Klímacsúcson azt ígérte, 2020-ra az 2005-ös bázisévhez képest 17 százalékkal csökkenti az USA üvegházhatású gáz-emisszióját. Ez jelentős mérföldkőnek számítana a klímaharcban, hiszen így szigoríthatná a légszennyezés törvényi szabályozását.

Ugyanakkor az elnöknek nem volt könnyű véghezvinnie tervét, hiszen az ellenzéki republikánusok törvényjavaslataikkal többször is próbálták megakadályozni abban, hogy ígéretét megtarthassa.

Rajtuk kívül a gyáriparos lobbi, és az olajszektor érdekképviselői is többször támadták a Környezetvédelmi Hatóságot (EPA). Nem titkolt céljuk az volt, hogy megakadályozzák, hogy a klímatörvény híján, Obama e hatóság rendeletein keresztül cselekedjen a klímavédelem érdekében.

A vitát végül a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntötte el, amely az EPA-t kötelezte arra, hogy amennyiben a káros anyagokról tudományosan kimutatható, hogy veszélyesek az emberi egészségre nézve, akkor szabályozhatja a légszennyezést a "Tiszta Levegő" törvény (Clean Air Act) értelmében.

Az év elején az EPA több nagy gyárra - széntüzelésű erőművekre, olajfinomítókra, cementgyárakra - is kivetette a kibocsátási engedély beszerzésének kötelezettségét. Ezt akkor a republikánus többségű képviselőház megvétózta.

Sikerüket növelte, hogy néhány demokrata szenátor is az EPA-t blokkoló kezdeményezés mellé állt. Ezek elsősorban olyan politikusok voltak, akik fosszilis energiákra hagyatkozó államokat képviselnek.

Az EPA - melynek nem titkolt célja, hogy Amerika vezető szerepet vállaljon a tiszta (megújuló) energiákra alapuló gazdaságban - azonban máris kész az újabb tervével, következő lépésként a kibocsátási határértéket szabja meg, várhatóan 2012-ben.