Lassan megszokottá válik, hogy már a tradicionális bioüzemanyagok folyamatos támadásnak vannak kitéve. Elsősorban az élelmiszerárak emelkedése és kapcsolódó környezeti károk miatt. Így nem meglepő, hogy az EU már a második generációs megoldásokhoz, mint tisztább alternatívák felé fordult.

Ezek lignines-cellulózos biomasszából készülnek, amit a növények fás részéből nyernek ki, ezzel elkerülve a versenyzést az élelmiszer-termeléssel. Ugyanakkor a második generációs bioüzemanyagok előállítása költséges technológiákat igényel – előkezelés, speciális enzimekkel történő erjesztés -, így előállításuk nagy mennyiségben egyelőre nem lehet gazdaságos.

Szakemberek szerint így már a harmadik generációs bioüzemanyagokban van a megoldás, melyek közül az egyik leggazdaságosabb és leghatékonyabb az alga. Úgy vélik a föld leghatékonyabb organizmusai, magas az olajtartalmuk és egyes fajták egy nap alatt akár meg is kétszerezik biomassza tartalmukat.

A világ egyik legnagyobb energiaóriása az amerikai ExxonMobil olaj- és gázcég a közelmúltban 600 millió dollár értékben végzett kutatásokat a témában. Ebben kimutatták, hogy elsősorban a mikroalgák és a fitoplanktonok alkalmasak olaj előállításra.

Az ExxonMobil kimutatásai szerint algákból évente több mint 2000 gallon (7580 liter) üzemanyagot lehet hektáronként termelni. Ez jóval nyereségesebb, mint az eddigi fajok hozama, hiszen a pálmából egy hektár 650 gallon (2463 liter) előállítására volt elegendő, míg ez az arány a kukoricánál 450 gallon (1705 liter), a cukornádnál pedig 450 gallon (1705 liter).