Az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét jelenleg betöltő Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottságnak a szén-dioxid-kibocsátási kvóták 2013 utáni csökkentésére vonatkozó döntése ellen.

Az EB még korábban, az 1990-es kibocsátási értékeket alapul véve 2050-ig szóló távlati célkitűzési javaslatokat dolgozott ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban. 2050-ig el kellene érni a kibocsátás 80 százalékos mérséklését, és ennek értelmében 2020-ig 25, 2030-ig 40, 2040-ig 60 százalékos kibocsátás-csökkentés szerepelt a bizottsági javaslatban.

A lengyelek vétóval éltek, mert túl radikálisnak tartják a javaslatot. Ezt pont az Európai Bizottság varsói ülését követő sajtóértekezleten jelentették be. A lengyel gazdasági minisztérium anyaga szerint az Európai Bizottság döntése sérti többek között az arányosság elvét, mert a kibocsátás-csökkentési célt más, kevésbé költséges módon is el lehetne érni.

Ugyancsak nem értenek egyet azzal, hogy a gázenergiát előtérbe helyezi a javaslat a szén kárára, mely döntés véleményük szerint megtöri a diszkriminációmentesség uniós alapelvét, és beavatkozást jelent egy tagállam energiapolitikájába. Tény az, hogy ma Lengyelország gazdaságának jelentős része szénre alapozott.

Andrzej Kraszewski lengyel környezetvédelmi miniszter szerint hazája továbbra is a 2008-ban elfogadott 3x20-as uniós energia- és klímacsomagot tartja magára nézve kötelezőnek. Az ebben előírtak szerint 2020-ig 20 százalékos kibocsátás-csökkentés szerepel, és ezt Lengyelország képes is teljesíteni.

A lengyelek vétóját más országokból éles bírálat érte, de a félévi soros lengyel EU-elnökség idején nem lesznek problémái amiatt, hogy véleménye eltér az unió álláspontjától ebben a kérdésben. A téma ennek ellenére valószínűleg vezető szerepet tölt majd be az EU környezetvédelmi minisztereinek július 11-12-i sopoti informális találkozóján.