Az Európai Unió 27 tagállamának csak alig hatvan százaléka, szám szerint tizenhat teljesíti az 1997-ben megkötött Kiotói Egyezményben rögzített 2012-re előirányzott klímavédelmi - szén-dioxid kibocsátási - célokat. Ebben a rangsorban Magyarország az igen előkelő, hatodik helyen áll a ranglistán. Ezzel a teljesítménnyel olyan országokat előzünk meg, mint a szomszédos Ausztria, vagy Szlovénia.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai alapján, a listán élen álló Észtország csaknem 50 (49,25) százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki (20,3 millió tonnát évente), mint amennyinek elérésére ígéretet tett. Az észtek után két szintén kelet-európai ország, Lettország és Litvánia következik.

Hazánk úgy áll a lista hatodik helyén, hogy 36,38 százalékkal bocsát ki kevesebb szén-dioxidot, összesen 73,1 millió tonnát, szemben a protokollban meghatározott 114,9 millió tonnával. Mindezt úgy, hogy 2003 és 2008 között 10,3 millió tonnával csökkentette szén-dioxid kibocsátását.

Érdekesség, hogy a lista végén két egyébként fejlett ország található. Ausztria, 26,06 százalékkal több szén-dioxidot (86,6 millió tonnát) bocsát ki, míg Luxemburg 12,5 millió tonnás évenkénti szén-dioxid kibocsátásával 37,36 százalékkal haladja meg a Kiotóban rögzített értéket.

Azért persze a volt keleti blokk országainak előkelő helyezése korántsem kiemelkedő teljesítményüknek köszönhető. Bár nyilvánvalóan számos fejlesztést hajtottak végre, de a siker már az egyezmény megkötésekor borítékolható volt: a rendszerváltozás után ezekben az országokban a nehézipar teljesítménye jelentősen csökkent, vagy nagy része egyszerűen megszűnt, melyből a kilencvenes évek eső felében egyenesen következett a kibocsátások drasztikus csökkenése is.

A 97-ben kötött egyezményben található számokat az 1985-87-es évek átlagát vették alapul. Ebben Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az említett időszak átlagos kibocsátásához képest. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül csak Szlovénia nem teljesíti a Kiotói protokollt.