A biomassza ismét jelentős energiaforrása lehet a magyar vidéknek ugyanúgy, ahogyan évszázadokon át az volt – mondta Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.

Fazekas a Vidékfejlesztés megújuló energiával című tanácskozás megnyitóján egyebek közt arról beszélt, hogy a vidéki ember évszázadokon át a környezetében található - másra már nehezen használható - mezőgazdasági melléktermékekből, például a kukoricacsutkából, szalmából, azaz biomasszából nyerte a szükséges energiát.

Ez a lehetőség több évtizedre feledésbe merült, de most ismét kezdik felfedezni a biomassza és a biogáz alkalmazásának fontosságát. A helyben található energiaforrások hasznosításával ugyanis csökkenthetők az energiaköltségek, akár a korábbi ráfordítások harmadára-ötödére a fosszilis energiahordozók használatához képest - húzta alá a miniszter.
    
Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a fórum főszervezője a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság a jövőben versenyképes tudjon maradni, illetve növelni tudja versenyképességét - főként a nyugat-európaiakkal szemben -, szükség lesz arra, hogy a mostaninál nagyobb mértékben hasznosítson megújuló energiaforrásokat.
    
Hozzátette, a nyugat-európai gazdák már most jelentős összegeket fektetnek a megújuló energiaforrások termelésébe. Németországban például meghaladja a 18 milliárd eurót az eddigi befektetések értéke, és minden harmadik német gazda valamilyen formában részt vesz a megújulóenergia-termelésben, ami jelentős kiegészítő jövedelmet is biztosít számukra.
     
Glattfelder kifejtette, a megújuló energia főként vidéken állítható elő gazdaságos módon. Így például a biogázt elsősorban állati trágyából lehet termelni, de a bioüzemanyag is mezőgazdasági fő- és melléktermékekből állítható elő. Szél- és napenergiát is leginkább vidéken lehet termelni, és a geotermikus energia szintén itt áll rendelkezésre elsősorban.

Ezeket az energiaforrásokat a mezőgazdaság is jól hasznosíthatja saját energiaszükségletének kielégítésére. Példaként említette, hogy Magyarországon mintegy kétezer gabonaszárító működik, de csak hármat működtetnek biomasszával. Emellett a napelemeket, mint energiatermelő egységeket el lehet helyezni a mezőgazdasági épületek tetején.    

Magyarországon a megújuló forrásokból nyert energia jelenleg az összes energia mintegy 8 százaléka. Ezt az arányt 2020-ra 14,65 százalékra kell növelni, mert Magyarország ennyit vállalt az ide vonatkozó nemzeti cselekvési tervében.

A szabadegyházai Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. egymilliárd forintos beruházással megépítette Európában egyedülálló technológiájú és kapacitású, gyógyszerkönyvi minőségű alkoholt gyártó üzemét, amely elsősorban a gyógyszer- és a vegyipar számára állít elő bioökonómiai alapanyagot. A gyárban előállított, 96 százalékos alkoholtartalmú etanol, valamint a 99 százalékos alkoholtartalmú, víztelen etanol termékek magas minőségűek és keresettek a világpiacon.

A keddi avatóünnepségen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a magyar élelmiszeripari fejlődés mérföldkövének nevezte a beruházást, amely illeszkedik a cég eddigi fejlesztéseinek sorába, világszínvonalú és egyezik a magyar kormány törekvéseivel is. Kiemelte: a cég teljes egészében génmódosítás-mentes magyar kukoricából, hulladékmentesen állít elő termékeket.
 
A miniszter szerint az új üzemegységgel a Hungrana az alkoholgyártásban is komoly piaci pozíciókat tudhat majd magáénak. Fontosnak nevezte, hogy a hagyományos, nagy energiaigényű, úgynevezett hidroszelekciós eljárással szemben újszerű technológiát valósítottak meg, ami vízmentes etanol termék továbbfeldolgozásán alapul.
 
Lengyel Attila, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az unió piacvezető izocukor-gyártójaként és a kontinens legjelentősebb kukoricafeldolgozójaként hozták létre a Pharma etanol gyáregységet. Hozzátette: néhány évvel ezelőtt a hosszú távú, előremutató fejlesztések irányába mozdultak el: a folyamatos beruházást és innovációt, valamint a növekedést helyezték előtérbe.
   
Az új üzemben naponta 1200 hektoliter gyógyszer-, kozmetikai és egyéb finomvegyipari célokra alkalmas nagytisztaságú etanol terméket állítanak elő. Az itt készült alapanyagokat felhasználják majd gyógyszer hatóanyagok, kozmetikumok, tisztító és fertőtlenítőszerek, festékek és hígítók, valamint az elektromos autók akkumulátorai töltőanyagainak gyártásához ? mondta.
   
Az idén 101 éves Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. évek óta komoly beruházásokkal fejleszti és bővíti ipartelepét: 2008-ban bioetanol-üzemegységet épített, ahol éves szinten 110 ezer tonna üzemanyagcélú bekeverésre gyártott bioetanolt állít elő megújuló energiaforrásból, és a GreenPower E85 néven forgalmazott üzemanyag is itt készül. Tavaly hárommilliárd forint összértékű beruházása legjelentősebb részeként a cég létrehozta a teljes gyárkomplexum energiafelhasználásának negyedét adó biomassza-erőművét, amellyel csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a fosszilis energia felhasználását is.
   
A Hungrana az Európai Unió piacvezető izocukorgyártója, 250 ezer tonna izocukorkvótával rendelkezik. A 300 főt foglalkoztató cég 2011-es árbevétele 103,5 milliárd forint volt 20 milliárd forintos adózás előtti eredménnyel; tavaly 113,1 milliárd forintos árbevétel mellett 24,6 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelhettek el.

Németországban azt vizsgálták a tudósok, milyen módon lehetne energiaszolgáltatásra felhasználni az évente keletkező nagy mennyiségű szalmabálákat. A Thueringiai Regionális Mezőgazdasági Intézet tudósai és a Német Biomassza Kutató Center dolgozói közös munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a szalmabálák felhasználásából németországi otthonok millióiban lehetne energiát és hőt szolgáltatni.

A tudósok becslése szerint évente közel mintegy 30 millió tonna szalma keletkezik az országban, melyből 8-13 tonnányit minden további nélkül fel lehetne használni energia és üzemanyag szolgáltatására. Úgy számolják, 1.7-2.8 millió háztartás áram- és 2.8-4.5 millió háztartás fűtésére elegendő energiát biztosítana.

Daniela Thraen professzor, a kutatásban résztvevő egyik vezető tudós elmondta, tudomásuk szerint ez az első alkalom az EU-tagállamain belül, hogy ilyen tanulmányt végeztek, mely egy olyan fenntartható energiafelhasználás lehetőségeit vizsgálja, ami a humusz egyensúlyt is figyelembe veszi.

Természetesen az elégetett növények is termelnek bizonyos mennyiségű szén-dioxidot, de a kutatók úgy vélik, hogy ennek mennyisége attól is függ, milyen módon termelt szalmát használnak fel. Ennek ellenére, a számítások szerint biomassza alkalmazásával a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest jelentősen, mintegy 73-92%-al lehetne csökkenteni a kibocsátást.

Az Energiaklub egy kétéves nemzetközi projekt keretében egy innovatív felnőttképzés kialakításában vesz részt. A képzés célcsoportját olyan szakemberek alkotják, akik a biomassza-hasznosítás valamely területén dolgoznak, és fontosnak tartják ismereteik bővítését.

A képzés a környezetbarát biomassza-hasznosítás jellemzői mellett a tanácsadásban kulcsfontosságú naprakész gazdasági és jogi ismeretek, valamint kommunikációs készségek elsajátítására fókuszál.

A biomassza az egyik legfontosabb és legígéretesebb megújuló energiaforrásunk. A beruházási döntések, tervezési és kivitelezési folyamatok komplex tudással rendelkező, magasan képzett szakembereket igényelnek. A tanácsadásnak és a naprakész ismereteknek kulcsszerepük van. Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott Q-BICON projekt (Kompetenciák a holnap energiáiért: Képzési terv biomassza-tanácsadók számára) egy megfelelő, magas minőségi követelményeknek megfelelő képzési terv kidolgozásával reagál a fenti igényekre.

Az Energiaklub Sajtóközleményéből kiderül, 2014 őszére a Q-BICON projekt kifejleszt egy piac- és gyakorlatorientált felnőttképzési programot. A felnőttképzési program fejleszti a résztvevők technikai, gazdasági és jogi ismereteit, továbbá a szervezési és kommunikációs készségeket. A három hónapos képzés részben tantermi, részben e-learning oktatással valósul meg.

A képzés célcsoportját olyan szakemberek alkotják, akik a biomassza-hasznosítás valamely területén dolgoznak. Ajánljuk a képzést továbbá döntéshozóknak, és a köz- és privát szférában, valamint civil szervezetekben dolgozó szakembereknek.

A célcsoport számára szükséges kompetenciákat figyelembe vevő képzés a következő témákat öleli fel:
Energiarendszerek
A biomassza fenntartható felhasználása energetikai célokra
Projekt menedzsment, jogi háttér és finanszírozás
Kommunikáció és az érintettek bevonása

Az érdeklődők ingyenesen vehetnek részt az új Q-BICON tesztképzésben. A tesztképzések 2014 tavaszán indulnak Berlinben, Budapesten, Minikowóban és Welsben.

A kormány határozatba foglalta a Biogas-Miskolc Szolgáltató Kft. által elnyert pályázati támogatás kifizetésének felgyorsítását, maga a miniszterelnök döntött a gyorsabb kifizetésről. Az indoklás szerint a Biogas-Miskolc Szolgáltató Kft. közfeladatot ellátó, önkormányzati többségi befolyás alatt álló gazdasági társaság és erre figyelemmel közszféra szervezetnek minősül.

Orbán Viktor miniszterelnök maga döntött a projekt támogatásának önerő arányos hozzárendelése nélküli kifizetéséről azonnali határidővel. Ez a döntés lehetővé teheti, hogy ez a környezetvédelmi és bioenergetikai beruházás felgyorsuljon és zöldenergiát termeljen.

A létesítmény összköltsége 2.1 milliárd forint, melyhez a több, mint 1 milliárdos támogatást a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati rendszeréből nyerte el a beruházó Biogas-Miskolc Kft. A MIVÍZ szennyvíztisztító telepén megvalósuló üzem szennyvíziszap és élelmiszerhulladék befogadására lesz alkalmas, a rothasztás után előállított gázt tartályokban tárolják majd és két gázmotor segítségével égetik el, elektromos áramot előállítva.

Ezt elsődlegesen a szennyvíztisztító telepen hasznosítják majd, míg a felesleget kitáplálják a hálózatba. A tervek szerint 2014 március 15-én indulhat majd el a hat hónapos próbaüzem és utána működhet teljes kapacitáson a biogáz-üzem.

A kazán jellemzően csak a fűtési szezonban üzemelt, így a kazánház éves tervezett üzemideje kevesebb, mint 150 nap. A szakember kiemelte, reméli, hogy a tényleges adatok és a megbízható működés igazolja Miskolc városának és a Miskolc Holding Zrt.-nek azt a törekvését is, hogy fenntartható és gazdaságosan működő, a megújuló energiát egyre nagyobb arányban használó energetikai koncepció valósuljon meg, ezzel is javítva Miskolc városának levegőminőségét.

A jelenlegi feltételekkel, több mint másfélszeresére nőhet 2030-ra a globális energiaigény - derül ki egy nemzetközi esettanulmányból, melyet a Siemens és Horst Wiedelmann, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora végeztek. Az energiaigénnyel együtt a széndioxid kibocsátás is jelentősen emelkedik, a kutatásból azonban kiderül, hogy a CO2 kibocsátás mértéke nem csak szinten tartható, de csökkenthető is.

Évente 3 százalékkal emelkedik a globális energiaigény a jelenlegi és a következő évtizedben, melynek hatására 2030-ra a jelenleginél több mint másfélszer annyi energiát használunk fel, mint ma. Feltételezve, hogy az új erőművek a napjainkban ismertek mentén épülnek ki, az összesített széndioxid kibocsátás 25%-kal emelkedhet - mutatott rá egy friss tanulmány, melyet a Siemens és Horst Wiedelmann, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora végeztek.

A professzor szerint ha a széntüzelésű erőművek nagy részét gázüzeműre cserélnénk 2030-ra, azzal a széndioxid kibocsátás a jelenleginél is 5%-kal alacsonyabb szintre csökkenne. Wiedelmann hozzátette, természetesen valószínűtlen, hogy minden széntüzelésű erőművet gázüzeműre cseréljünk – de a lehetőségben rejlő potenciál impresszív. A tanulmány szerint, globálisan az Európai Unió 28 országának jelenlegi teljes széndioxid kibocsátása megtakaríthatóvá válna.

Michael Süß, a Siemens AG vezetőségi tagja, a Siemens Energiaszektorának vezérigazgatója a WordEnergy Kongresszuson tartott beszédében elmondta, a kutatás a fenntarthatóság és a kiszámítható energiaellátás szempontjai mellett a gazdasági tényezőket sem hagyta figyelmen kívül. Nem lenne értelme újépítésű, széntüzelésű erőműveket bezárni kizárólag a széndioxid kibocsátás csökkentése miatt. Tanulmányukban különböző helyzeteket elemeztek, miközben folyamatosan szem előtt tartották az egyensúlyt a fenntarthatóság, a megbízhatóság és a gazdasági szempontok között.

A Siemens sajtóközleménye szerint a tanulmányból kiderül, hogy 2030-ra Európa akár 45 billió eurót is megspórolhat, ha az energiaellátás terén átáll a fenntartható erőforrásokra.

A jövő évtől jelentősen drágulhat Ukrajnában a benzin, mivel életbe lép az a jogszabály, ami alapján a járművekbe tankolt benzinnek legalább 5 százalékban bioetanolt kell tartalmaznia - írta kedden a The Kiev Times. A cikk szerint szakértők viszont kételkednek abban, hogy már a jövő év elejétől képes lesz Ukrajna alkalmazni az előírást.

Ukrajnában ugyanis még nincs kellő kapacitás a szükséges mennyiségű bioetanol előállítására. A környezetvédelmi projektben mintegy 300 ezer tonna gyártását irányozzák elő, miközben jelenleg Ukrajnában évi 70 ezer tonna bioetanol készül, s ezt egészében az alternatív üzemanyaggyártók vásárolják fel.
   
Az ágazat teljes modernizációra szorul. A szeszgyárak elavultak, nem képesek elegendő mennyiséget kibocsátani bioetanolból. Az elmúlt két év alatt 8 gyárat sikerült felújítani, amelyek legfeljebb évi 110 ezer tonna kapacitást tudnak elérni. Az Ukrszpirt állami vállalat azt tervezi, hogy jövőre további hat üzeme tér át a bioetanol gyártására. Ezek várható kapacitásáról azonban még nincs adat.
   
Szakértők ezek alapján azt javasolják a kormányzatnak, hogy halassza későbbre a benzin kötelező biokomponenseinek előírását tartalmazó jogszabály életbe léptetését.

A Greenpeace Magyarország szerint meg kell védeni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságát, amely két évtizede példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón Kishantoson hangsúlyozta, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. egy Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy a fenntarthatóság működik.

Szegfalvi jelezte, hogy világszerte másfél évtizede folytatnak kampányt a génmódosított termények ellen, amelyek a vegyszerintenzív mezőgazdaság szimbólumai. Kishantos ennek ellenkezőjére ad bizonyítékokat, ezért akarja a szervezet minden erejével megvédeni – tette hozzá.
    
Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében. A Greenpeace Magyarország 52 civil szervezettel együtt hisz abban, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ellehetetlenítéséről hozott döntés visszafordítható, a mintagazdaság fennmaradhat, és továbbra is művelheti a földeket – mondta.
    
Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén, amely a magasból jól látható. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon.
    
Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse kiemelte, hogy a központ 21 éve termel élelmiszert bio módon, miközben nem szennyezik a talajt, a levegőt és a vizeket. Működésük során bizonyították, hogy nagyüzemi méretekben is működtethető a vegyszermentes mezőgazdaság. Megjegyezte, hogy az NFA döntésével 18 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el.

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot. Történelmi napnak nevezte, hogy november 1-jén megszűnik a gazdaság, amiért 21 éve dolgoznak.

A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét - egy korábbi kormányközi megállapodás alapján - amelynek bérleti joga 2013. október 3-án lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó „gazdálkodók” és egy gazdasági társaság kapják a területeket.
    
A nyílt levélben azt írták, hogy még az NFA belső ellenőrzése szerint is nagyrészt szubjektív és nem szakmai szempontok szerint történtek a döntések az állami földek pályázatainak ügyében. A határozathozatali folyamat átláthatatlan, a pályázatok titkosak, így az NFA-nak nem sikerült eloszlatnia azt a gyanút, hogy az eljárást a háttérből manipulálták – jegyezték meg.
    
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.

A bioborok, biopálinkák, bioételek és más, bio- és természetes alapanyagokat felhasználó élelmiszer-előállítók és forgalmazók mutatkoztak be az október közepén megnyílt, lengyelországi Lodzban rendezett háromnapos Natura Food Nemzetközi Hagyományos- és Bioélelmiszer Vásáron, ahol Magyarország a díszvendég. A rendezvényen az ökológiai ellenőrzés és tanúsítás, valamint a kutatási szektor is képviselteti magát.

Az élelmiszerek bemutatása mellett Magyarország bízik abban, hogy lengyel-magyar üzleti kapcsolatok kialakítására is lehetőség nyílik a vásár alkalmával - idézi a szaktárca közleménye Bognár Lajos helyettes államtitkárt, aki Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb szakkiállításának és vásárának megnyitóján beszélt.
   
Elmondta, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fontosnak tarja, hogy egyre nagyobb nyilvánosságot kapjanak a bio- és a természetes alapanyagokat felhasználó élelmiszer-előállítók és forgalmazók. Ezért a magyar szaktárca örömmel fogadta el a vendéglátó ország megkülönböztető felkérését. A részvétellel alkalom nyílik arra, hogy a vásárra látogatók betekintést kaphassanak a magyar ökológiai gazdálkodási szektorba, illetve a kiállítókon keresztül a magyar biotermék palettába.
   
Elsősorban azokkal a termékekkel mutatkozik be Magyarország, amelyek a lengyel biotermékek piacáról hiányoznak. Emellett a kínálatban helyet kaptak a bioételek is, többek között pékáruk, húskészítmények, zöldségek és gyümölcsök, fűszerek, és vitaminokban, rostban gazdag, hozzáadott adalékanyagokat nem tartalmazó termékek is - tájékoztat a közlemény.

A világ egyik legtekintélyesebb autó-kiállításának látogatói kézzelfogható élményt kaptak az autózás jövőjét illetően, illetve arról a technológiáról, amely mindezt lehetővé teszi. A BMW a közelmúltban megrendezett Frankfurti Nemzetközi Autó kiállításon (IAA) bemutatta új i3 típusú elektromos autóját. Ezen felül 25 darab i3 sorozatú autót bocsátott rendelkezésére kipróbálásra az autó kiállítás területén belül a látogatók részére, akik közül így sokan első ízben tapasztalhatták meg az elektromos autók által nyújtott élményt.

Ma még nem sokan használnak elektromos autót, de ez a maroknyi csoport minden bizonnyal hamarosan egyre népesebbé válik. A német kormány tervei szerint az évtized végére egy millió elektromos autó közlekedik majd Németország útjain. A német autógyártók szövetsége szerint pedig a németországi autógyárak eddig 16 új elektromos autómodell bevezetését jelentették be az elkövetkező pár évre vonatkozóan.
 
Az elektromos autó vásárlásakor felmerülő legfontosabb kérdés, az autó töltése. A legégetőbb kérdések, hogy rendelkezésre állnak-e töltőállomások a lakó- és munkahely környezetében, illetve a rendszeres közlekedési útvonalak közelében?
 
A tisztajövő.hu cikkéből kiderül, az autó- kiállítás ideje alatt az ABB biztosította az i3 típusú autók rendelkezésre állását az innovatív Terra 53 típusú gyorstöltő-állomásai segítségével, amelyek megfelelő választ adhatnak az elektromos autó vásárlását fontolgatók részéről felmerülő egyes kérdésekre.
 
A fogyasztók máris élvezhetik az egyenáramú gyorstöltő-állomások által kínált előnyöket, amelyeknél mindössze 15 percet vesz igénybe az autók feltöltése, azaz a jármű út közben is feltölthető, és nem szükséges 6-8 órát szánni az otthoni éjszakai feltöltésre. Ennek köszönhetően növekszik az elektromos autók hatótávolsága, azaz hosszabb utazásokra is alkalmassá válnak.
 
A Terra 53 gyorstöltő fejlett szoftverrel rendelkezik, amely alkalmazkodik a hálózati kapacitáshoz. Így a villamos-energia hálózatok biztonságának megőrzéséhez és a hirtelen jelentkező energiaigény kielégítéséhez nincs szükség költséges infrastrukturális beruházásokra, például, amikor sok háztartásban a nap végén az autótulajdonosok egyszerre szeretnék feltölteni az autójukat.

Biometán előállításáról tanácskoztak a múlt héten Szegeden hét ország szakemberei. A földgázzal egyenértékű anyagot hulladékból állítják elő. Az osztrákok és a németek már évek óta használják a biogázt, Magyarországon a szabályozás körüli bizonytalanság miatt akadozik az elterjedése.

Kovács Kornél a Magyar Biogáz Egyesület elnöke elmondta, a biogáz, tisztítás után akár a hálózatba is táplálható. Szegeden most csak hőt és villamos áramot állít elő a Sándorfalvi úti, hígtrágyára és silókukoricára épült biogázerőmű.

A szakember arról is beszélt, hogy már Magyarországon is született fehér holló, hiszen Zalaegerszegen a szennyvíztisztító iszapjából készítenek biogázt, míg egy részéből üzemanyagot állítanak elő. A minősége megegyezik a földgázéval, így Szegeden is lehet a gázos buszok üzemeltetésére használni.

A Nemzeti Energiastratégia 2030 az atomenergia növekvő súlya mellett a megújuló, bio-energiaforrásokat is előnyben részesíti. Kovács szerint utóbbiakat inkább csak papíron támogatják. Véleménye szerint nagy a bizonytalanság, nem támogatják a zöldáramot, ami teljesen visszavágta az iparágat. Három éve húzódik az új árszabályozás, így senki sem mer beruházni. Pedig a tőke érdeklődik a technológia iránt, Németországban már évtizedek óta csúcsra jár a biogáztermelés, míg Ausztriában nemcsak áramot készítenek a biogázból, hanem az országos hálózatba táplálják a tisztított gázt.

A délmagyar.hu cikkéből kiderül, a szakember úgy véli, ma már kisméretű biogázüzemeket is gazdaságosan lehet felépíteni. A biogáz előállítása hulladékra épül, nem konkurenciája az élelmiszer-termelésnek. Csongrád megye óriási potenciállal rendelkezik, legalább 10-12 darab egy megawattos erőművet lehet építeni. Ha mindegyik villamos energiát állítana elő, egyetlen erőmű 3500 háztartás energiaszükségletét fedezné. Az elnök szerint Magyarországon 750-800 biogázüzemet lehetne hulladékra építeni, eddig 40 készült el.

Kovács kiemelte, nem áramot kellene a biogázból előállítani, hanem tisztított metánt. Az anyagot a hálózatba lehetne táplálni, amit ugyanúgy lehet tárolni, mint a földgázt. Hozzátette, az előállított biogáz az ország földgázfelhasználásához képest elenyésző, mégis érdemes a technológiával számolni. A határon átnyúló konferencián elhangzott, hogy a fűtésre is alkalmas biometánt már 150 forint/köbméter áron elő lehet állítani. A Magyar Biogáz Egyesület úgy számolt, hogy hazánk gázfogyasztásának 5 százalékát kiváltó biogázüzem-kapacitás mintegy 400 milliárd forintos beruházást igényelne.

Öt midibuszra kapott megrendelést Svédországból a Rába Jármű Kft. A Vinga Bus nevű társaság megrendelését 2014 tavaszán teljesíti a Rába, amely biztosítja a buszok szerviz- és pótalkatrész-hátterét is. A biodízel-meghajtású S91-esek jellemzően iskolabuszként állnak forgalomba.
    
A jármű ma az egyetlen olyan magyar fejlesztésű autóbusz, amit magyar gyártó értékesíteni tudott a külpiacokon, és amelyre nemzetközi szinten igény van. A Molitus Kft.-vel és a Webasto Hungária Kft.-vel együttműködésben készülő midibuszok első generációjából több száz üzemel Európában, többek között Görögországban, Csehországban, Lettországban, Norvégiában, Izlandon.

Az S91-es típusú midi autóbusz. A jármű nem átalakított tehergépkocsi, hanem a nagy autóbuszok kicsinyített verziója, ezáltal rendelkezik mindazzal a tudással, kényelemmel, felszereltséggel, amivel a normálméretű modern városi autóbuszok. Ugyanakkor a jármű mérete és fordulékonysága miatt kiválóan alkalmas a szűk belvárosi forgalmak lebonyolítására.

Az Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező jármű 2009-ben és 2010-ben is elnyerte hazánkban az „Év haszonjárműve” díjat. Az alacsony belépésű autóbusz 19 ülő és 24 álló utas, vagy 19+19+1 mozgásában korlátozott utas szállítására alkalmas, a középső ajtónál mechanikus rámpával felszerelt. Az utas ajtók elrendezése 1-2-0 képletű, egy-, ill. kétszárnyú ún. befelé lengő ajtókkal. A felépítmény félig önhordó vázú, korrózióálló anyagokból, alumínium panelekkel és kompozit alkatrészekkel. Az elektronika teljesen CAN- rendszerű, amely a vezetőfülkében elhelyezett kijelzőn keresztül kommunikál.

Magyarországon az uniós átlagnak csak mintegy fele az ökológiailag művelt, biogazdálkodással hasznosított mezőgazdasági terület aránya az összes megművelt területhez viszonyítva - közölte Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezető igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, amelyet a IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS) szünetében tartottak.

Becslések szerint az ökológiai termékek piaci részesedése Magyarországon 1-3 százalék, a világtendenciához hasonlóan növekvő. Az ebből származó árbevétel éves szinten mintegy 20 milliárd forint, tette hozzá.

Drexler szerint az ökológiai (a környezeti szempontokat figyelembe vevő, fenntartható, organikus, azaz  bio-) gazdálkodás Magyarországon mintegy 127 ezer hektáron, a termőterület 2,5 százalékán folyik. Az itt megtermelt áru 80-85 százalékát alapanyagként kiviszik az országból. Ugyanakkor a belföldön eladott, feldolgozott ökológiai termékek mintegy 90 százaléka import. Ezen az arányon változtatni kellene - vélekedett.

A nemzetközi tanácskozás résztvevőit köszöntötte Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki hangsúlyozta: a földet úgy kell megművelni, hogy az ott végzett munka egyben egészséges környezet biztosításának alapjául is szolgáljon.
    
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében többek között arról szólt, hogy megszületett az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséről szóló Nemzeti Akcióterv. Ez a dokumentum összegzi azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtani annak érdekében, hogy az ökológiai gazdálkodás körébe  vont területek nagysága növelhető legyen. Az akcióterv növelni hivatott az alapanyagok feldolgozottsági szintjét, fejleszteni a marketingtevékenységet és előmozdítja  kutatói hálózatok létrehozását.  
    
Utalt arra is: további cselekvési tervek is készülnek a tárcánál az ágazat helyzetének javítására. Ilyen a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, valamint a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program. A lefektetett tervek szintén azt szolgálják, hogy az ökológiai gazdálkodás feltételei javuljanak Magyarországon, főként a fenntarthatóság szempontjából. A helyettes államtikár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani az ország GMO-mentességét, még ha olykor támadások is érik emiatt.
    
Solti Gábor, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón az együttműködés és az összefogás fontosságát hangsúlyozta a régió gazdálkodói között.

Közel 1,1 milliárd forintos beruházással épül 800 kilowattos elektromos kapacitású biogázüzem a Győr-Moson-Sopron megyei Felpéc határában - hangzott el a csütörtöki projektindító sajtótájékoztatón. Enyingi Tibor projektvezető elmondta: a 497 milliós uniós pályázati forrásból és 563 milliós, részben hitelből előteremtett önerőből épülő üzem decemberben kezdheti meg a működést, a teljes kapacitást jövő márciusra érheti el.

Fa kivételével bármilyen szerves hulladékból képes lesz 55-65 százalékos metántartalmú gázt nyerni, amellyel meghajtja az áramfejlesztő generátort hővel ellátó turbinát. Hozzátette: az erőművet építő és üzemeltető Biogáz Felpéc Kft. többségi tulajdonosa a Biogas Hochreiter GmbH. A németországi társaság az elmúlt negyedszázadban ezernél több ilyen létesítmény kialakításában vett részt, és magyarországi mintaprojektnek tekinti a felpéci beruházást.    
 
Mint mondta, a 40-42 százalékos hatékonysággal működő erőműből közel ugyanennyi hőenergiát is vissza tudnak nyerni, ezt később állati takarmányként felhasználható fehérje kinyerésére használnák, de további lehetőségeken is dolgoznak.    
 
Enyingi Tibor szólt arról is: annak érdekében, hogy a környezetet minél kisebb mértékben terheljék meg, a felhasznált alapanyag zömét néhány kilométeres körzetből szerzik be. A szénvegyületek kivonása után ezek ugyanott biotrágyaként is hasznosíthatóak.    
 
A szakember elmondta, indulásakor az üzem 4-5 embernek ad majd munkát, de ez a tervezett fejlesztésekkel 15-20 főre emelkedhet. Kara Ákos (Fidesz) országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke az eseményen azt emelte ki: a térség számára meghatározó beruházás egyszerre teremt új gondolkodásmódot és mutatja meg, miként lehet munkahelyhez juttatni a vidéken élőket.

A francia biokémikus, Pierre Calleja egy igen lenyűgöző környezetbarát lámpát tervezett, amely úgy tudja kivilágítani az utcákat és parkolóházakat, hogy közben visszaszorítja a CO2 kibocsátást is.

A minden szempontból zöld lámpát úgy alakították ki, hogy teljes mértékben villamos energiától függetlenül működjön, kizárólag a zöld algák által.

A világító eszköz az algák saját fotoszintézisét használja, amiket viszont a külső levegő CO2 tartalma éltet. A lámpa alkalmas arra is, hogy a fotoszintézis által nyert energiát tárolja későbbi felhasználásra, így bárhol alkalmas lehet bármilyen külső áramforrás nélküli világításra.

Ami pedig különösen pozitív, hogy egyetlen lámpa is képes évente közel egy tonna szén-dioxid felvételére – ez megegyezik 150-200 fa teljesítményével. Amennyiben ezek a lámpák elindulnak a tömegtermelés útján, az nagy lépéseket jelenthet az éghajlatváltozás elleni küzdelem és levegőszennyezés csökkentése során.

A szén-dioxid kibocsátást gyakran tartják a globális felmelegedés egyik okának a CO2 jelentős üvegházhatása miatt. Az európai CO2 kibocsátás mintegy 38 %-ért az energiatermelés a felelős. A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy hosszú távon a fenntartható energiatermelés kulcspontja a CO2 kibocsátás-csökkentése.

Az egyik széles körben vizsgált megoldás a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére a gáz megkötése mikroalgák felhasználásával. A mikroalgák gyorsan szaporodó, fotoszintetizáló, eukarióta szervezetek, amelyek sejtalkotó anyagaikat a légköri CO2 megkötésével és a vízben lévő szervetlen anyagok felvételével építik fel a nap energiáját használva.

Városlődön idén is megtermelték a helyi óvoda, iskola konyhájára szükséges bio zöldséget a régi hivatal kertjében. Már három éve kitisztították a ház mögötti fás területet, amelyről az a hír járta az idősebbek körében, hogy kiváló a talaja zöldségtermesztéshez. A településen egyébként is mindent elkövetnek azért, hogy a jó termőföldeket hasznosíthassák. Arra is volt példa, hogy rászoruló családok részére biztosítottak ingyen önkormányzati területet, hogy ott zöldséget termesszenek saját célra.

Az egykori hivatal udvarán idén paprika, paradicsom, hagyma, lilahagyma, zöldség termett mintegy kétezer négyzetméteren, burgonyát még ennél is nagyobb, kétezer-ötszáz négyzetméteren termelnek a Veszprém megyei községben. Bebizonyosodott, hogy valóban kiváló a terület humuszos talaja, főként paprikatermesztéshez. Igaz, tavaly felerősítették birka trágyával, hozzáértők szerint ez azonban ráfér a földre háromévente.

A zöldség tárolását is helyben, a kolostor földes pincéjében oldják meg. A közhasznú dolgozók egyike tartotta rendben a kertet, ahol kút is van, ezért a nyári szárazság sem okozott gondot, hiszen egy tartályt is használtak, így folyamatosan langyos vízzel locsolhattak.

Csekényi István a mindössze 1500 lélekszámú település polgármestere elmondta, egész évben nem kellett vegyszerrel permetezni a zöldséget, elég volt a csalán lével, a kártevők messze elkerülték a kertet. Csak a burgonya védelmét kellett permetezéssel megoldani.

A veol.hu cikke szerint a gyermekétkeztetéshez a nyugdíjasok segítségével paradicsomlét és lecsót tettek el télre, a gyermekjóléti szolgálat által megnevezett családoknak ugyancsak segítettek a terményekkel, és a szolgálat nyári táborában szintén jól jött a helyi zöldség.

Jövőre mindezeken túl a közkonyhát is szeretnék ellátni, ehhez azonban növelni kell a földterületet mintegy ezerötszáz négyzetméterrel, és két újabb közmunkásnak ad majd feladatot a kert.

Biogázüzem épül Pécsen

Címkék: magyarország biogáz

2013.10.11. 09:52

A baranyai megyeszékhely szennyvíztelepén keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítását kezdik meg jövőre egy kétmilliárdos beruházás keretében megépülő biogázüzem létesítésével Pécsen. Összesen 2,1 milliárd forintból, 925 millió forintos uniós támogatással épülhet meg a baranyai megyeszékhely határában a biogázüzem.

Az alpolgármester elmondta: az októberben induló építkezést követően 2014 nyarára készülhet el a létesítmény, ezt követően indulhat el a próbaüzem. A beruházás célja, hogy helyben hasznosítsák a pécsi telepen keletkező, évente 17 ezer tonnányi víztelenített szennyvíziszap egy részét.    

A fejlesztést a pécsi vízszolgáltató, a Tettye Forrásház Zrt. tulajdonában lévő BIOMŰ-Baranya Kft. valósítja meg. Sándor Zsolt, a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója elmondta: a 12 ezer négyzetméteren épülő, zárt rendszerű létesítményben magas metántartalmú biogázt állítanak majd elő. Ennek elégetésével termelnek villamos energiát, s csökkentik a telepen megmaradó szennyvíziszap mennyiségét 30 százalékkal.   

A tervek szerint a biogázüzem maximális kapacitás mellett évente 3,15 köbméternyi biogázt termel majd, amelyből a gázmotorokkal közel 5 millió kWh zöldáramot állítanak elő. A megtermelt villamos energiát száz százalékban városi felhasználásra bocsátják. Csizi Péter elmondta, hogy az üzem, további fejlesztések után, a jövőben akár a helyi autóbuszok meghajtására is használható biogázt is termelhet.    

A tervek szerint a jövőre megépülő biogázüzemre fordított egymilliárdos önerő tíz-tizenöt esztendő alatt térülhet meg, miközben a Tettye Forrásház Zrt.-nek az iszap elszállításából eredő költségei jelentősen csökkennek.

A 100%-ban elektromos autó a legszebb napjait éli, miközben hatalmas iránta az érdeklődés. A szeptemberi eladási lista szerint a Tesla elektromos autója lett a legkelendőbb jármű Norvégiában. A Tesla Motors nemrég úgy döntött, hogy Amerika mellett Európában is megkezdi a Model S névre hallgató elektromos autójának értékesítését.

A tisztajövő.hu beszámolója szerint a legfrissebb norvég eladási listák alapján a Tesla Model S lett a legkelendőbb autó a szeptemberi hónapban Norvégiában. Már az első napon is rengeteg Teslát adtak el az európai országban, ami az államokhoz hasonlóan az öreg kontinensen is egyfajta trendet indíthat el.

A listát 322 egységgel vezeti a Tesla, addig a hagyományos hajtású Volkswagen Golf a második helyet foglalja el 256 egységgel. A lista összesen 8 autót tartalmaz, melyen ott szerepel a Nissan elektromos járműve, a LEAF is.

Az elektromos autókat gyártó Tesla Motors már korábban jelezte, a jövőben arra törekszik, hogy az Egyesült Államokon kívül Európában és Ázsiában is gyárakat húzzon fel. Amerikában ugyanis egyre többen döntenek úgy, hogy lecserélik benzines autójukat az amerikai márka elektromos típusára. Ennek köszönhetően a Tesla Model S az egyik legközkedveltebb modell lett a vásárolók körében.

Javítana a jelenlegi helyzeten egy saját erőmű, de az E.ON-tól való függés még akkor is sokáig megmaradna. Erről a hőszolgáltató igazgatója beszélt. A város távhőjének kisebb részét termelné ki a bioerőmű, amire egyébként már építési engedély is van.

A hűvös időjárással együtt elérkezett a fűtési szezon is. A Debreceni Hőszolgáltató készen áll: a nyár során elvégezték azokat a fontos karbantartási munkálatokat, melyeknek köszönhetően gond nélkül elindíthatják a szolgáltatást. Debrecenben 31 ezer lakossági és 2 ezer céges fogyasztó van rákötve a rendszerre, s összesen több mint 800 hőközpontot üzemeltet a Hőszolgáltató Zrt.

Csonka Tibor, a cég vezérigazgatója elmondta, a modernizáció hatékonyságnövelő, ezután kevesebb költséggel és energiahasználattal jár a szolgáltatás, és természetesen nagyobb biztonságot is teremt. Amikor hiba történik a rendszerben, azt már a központban látják, így gyorsan el tudják hárítani a problémát. A cégvezető szerint nagyban közelít a nyugat-európai színvonalhoz a debreceni hőszolgáltató infrastruktúrája. Arra mindig elég a forrás, hogy karban tudják tartani a rendszert, a nagyobb fejlesztésekre pedig pályázatok útján próbálnak pénzt szerezni.

Az igazgató beszélt arról is, amiről a Dehir.hu már többször írt, ez pedig a debreceni erőmű problémája. Szerinte tragédia lenne, ha az erőmű bezárna, de szerencsére ettől nem kell tartani. Csonka elmondta, egy tartalékkapacitás esett ki a rendszerből, de ha még egy nagyobb kazán „hullana ki”, akkor gondok lehetnek. Az E.ON azóta megoldást talált a leállított kapacitás pótlására, így az igazgató szerint sincs veszélyben a hőszolgáltatás. Már korábban is szóba került, hogy saját erőművet építene a város, ám ez egyelőre csak álom marad.

Csonka a dehir.hu-nak úgy nyilatkozott, a város távhőjének kisebb részét termelné ki a bioerőmű, amire egyébként már építési engedély is van. Adott a telek, van terv, a gazdasági feltételek azonban jelenleg nem teszik lehetővé a megépítését. Várni kell arra, hogy a megújuló energiák teret nyerjenek a kormány gazdaságpolitikájában, ami viszont több időt vesz igénybe egy-két évnél. Ennél fogva marad a kiszolgáltatottság. A bioerőmű révén egyébként is csak részben oldódott volna meg a jelenlegi helyzetet, az E.ON-tól való függés még akkor is sokáig megmaradna.

Az eddigieknél nagyobb hozamú és megbízhatóbb energiafűzfajta nemesítésén dolgozik a dombóvári Agrár-Béta Kft. a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai kutatóközpontjával közös, több mint 500 millió forintos projektben. Az új fajta létrehozásához 378 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a két szervezet konzorciuma.

Molnár István, a kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek csütörtökön elmondta: jelenleg alig van magyar nemesítésű fűzfajta, ezért a magyar gazdák főleg svéd fűzfajtákat termesztenek, amelyek nehezen alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz. Ezeknek 8 és 23 tonna között ingadozik a terméshozama, és több vizet igényelnek, mint amennyi Magyarországon rendelkezésre áll.

A másfél éves projekt keretében diploidizációs (megkettőző) és poliploidizációs (sokszorozó) eljárással hoznak létre új fűzfafajt, vagy fajokat, a fajok kromoszómaszámát - amely a termés mennyiségét befolyásolja - megkettőzik vagy megsokszorozzák. Ez a legegyszerűbb termésnövelési, de a fafajoknál nem megszokott nemesítési mód - tette hozzá.

Az új fajta nagyparcellás kísérleti termesztése jövő tavasszal kezdődhet, az első vizsgálati eredmények 2014. júniusban várhatók. A cégvezető ismertetése szerint legalább három év kell ahhoz, hogy a nemesített fajt szélesebb körben is termeszteni lehessen. Az Agrár-Béta Kft. jelenleg 86 hektárnyi, Kapos-menti árterületen termeszt energiafűzt, a növényt további 43 hektáron tervezik telepíteni.

A fűzből származó aprítékot biomassza-kazánban égetik el, és bioetanolgyártáshoz szükséges gőzt állítanak vele elő. Az  etanolgyártás során keletkező szeszmoslékot egy évi 14 500 megawattóra áramot előállító biogázüzemben használják fel. Jövőre a bioetanolüzem hőszükségletének 70 százalékát saját energiafűzből fedezik - mondta Molnár István.

A több mint kétmilliárd forintos beruházással épült  bioetanol- és a biogázüzemet a cég szászázalékos tulajdonában lévő Agrár-Bioetanol Kft. működteti; az évi hatmillió liter etanolt külföldön, a biogázüzemben termelt áramot a Mavir Zrt.-nek értékesítik. Az ügyvezető közlése szerint mindkét létesítmény javuló üzleti eredménnyel működik.

A 2200 hektáron növénytermesztéssel foglalkozó Agrár-Béta Kft. 2011-ben 995 millió forintos nettó árbevételt és 291 millió forint adózott eredményt ért el. A cég 2012-es nettó árbevétele egymilliárd 78 millió forint, az adózott eredmény pedig 331 millió forint volt.

Az egész előállítási és felhasználási folyamatot vizsgálva a kőolajból származó üzemanyag kevésbé szennyez, mint a bioetanol. Az Európai Unió nem csak az üzemanyagban a motorban történő elégetésével járó környezetszennyezést vizsgálta meg, hanem a keletkezéstől kezdve nézte annak hatását.

Arra az eredményre jutottak, hogy a növényi magvakból kinyert bio-üzemanyagok jobban szennyezik a környezetet, mint a kőolaj-származékok. Ennek köszönhetően már 2012-ben módosították a bio-üzemanyagokról szóló szabályozást, amelynek értelmében 2020-ra az üzemanyagoknak a 10 százaléka kell megújuló forrásból származnia, és ebből is legfeljebb 5 százalék lehet növényi magvakból készülő. Ez utóbbi leginkább a kukoricából készített bioetanolt jelenti.

Ezt a szabályozást szigorítanák tovább, és az új javaslat értelmében 2020-ban az üzemanyagok 6 százalékának kell megújuló forrásból származni, de ezen belül is legfeljebb 2,5 százalék lehet a növényi magvakból készülő üzemanyag.

Az automotor.hu cikkéből kiderül. elsősorban azért környezetszennyezőbb a kontinensünkön leginkább élelmiszerből készített bioetanol, mert annak termesztéséhez élőhelyet kell feláldozni. Emellett az üzemanyag-gyártás miatt kieső élelmiszer-mennyiséget más forrásból – leginkább más kontinensről, hosszú szállítási utakkal – kell pótolni, ami az élelmiszerárak növekedését is eredményezi.

Az öntözés, a gépi megmunkálás szintén energiaigényes és jelentős CO2-kibocsájtással járó folyamat. A bioüzemanyagokat gyártó cégek számára az lehet a kiút, ha nem a növények ehető részeiből készítik a bioetanolt, hanem az egyébként hulladéknak számító darabokból. Ez is lehetséges, csak költségesebb folyamat.

A kombinált ciklusú erőmű bezárása miatt kazánokkal biztosítják majd Debrecenben a távhőt. A kezdeményezés oka, hogy a kombinált ciklusú erőművek a jelenlegi piaci körülmények között nem működtethetők gazdaságosan. A tervek szerint leállítás miatt a városnak szükséges hőenergiát a gázmotoros kiserőművel, valamint a régi forróvizes kazánokkal állítják majd elő.

Amint arról a Dehir.hu beszámolt, a debreceni kombinált ciklusú erőmű üzemeltetésének szüneteltetését kérte június közepén az E.ON a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. A debreceni kapcsolt erőmű, vagyis a hő mellett áramot is termel. Éppen ez hozta nehéz helyzetbe az E.ON-t, mivel az ilyen típusú erőművek 2011 óta nem kapnak támogatást a villamosenergia eladásához.

Debrecenben 31 ezer lakás és mintegy 2 ezer intézmény távhőellátását biztosítja a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. az E.ON Energiatermelő Kft.-vel kötött szerződés alapján, amely szavatolja a hőellátást 228 MW csúcs-hőteljesítményig, ami elegendő a leghidegebb téli időszakban is. A szükséges hőenergiát három létesítményben állítják elő, melyek közül az egyik a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű. Ennek a szüneteltetését kérte az E.ON. A leállítás 90 MW hőteljesítmény kiesését jelenti.

A tervek szerint leállítás miatt a városnak szükséges hőenergiát a gázmotoros kiserőművel, valamint a régi forróvizes kazánokkal állítják majd elő. Ezek ugyan együtt biztosítják a szerződés szerinti teljesítményt, de meghibásodás esetén a csúcsteljesítmény nem áll rendelkezésre.

Az esetlegesen felmerülő meghibásodások miatt augusztusban megállapodást kötött az önkormányzat, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., valamint az E.ON Energiatermelő Kft. A szerződés olyan korszerűsítéseket tartalmaz, amelyekkel az E.ON gondoskodik a kieső kapacitás pótlásáról, valamint a folyamatos és biztonságos ellátásáról. A megállapodás fontos eleme az új hőcserélő beépítése, amely tartalékot jelent egy műszaki hiba esetén. A beruházással december 15-ig kell elkészülni.

Kovács Zsolt, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. szolgáltatási igazgatója szerint a berendezés építése már elkezdődött, a fejlesztés nem akadályozza a folyamatos hőtermelést. Az igazgató kifejtette, a sokéves tapasztalat az mutatja, hogy december közepéig nincs olyan hideg, hogy a város kihasználja a 228 MW teljesítmény, már az is kuriózumnak számít, ha elérik a 160 MW teljesítményt.

Bár a fejlesztésnek köszönhetően az erőmű régebbi részei megújulnak, de a szakember szerint nem ez a megfelelő megoldás. Azt is elárulta, ha lesz lehetősége, akkor a Debreceni Hőszolgáltató is lép az ügyben, ugyanis nem ritka, hogy egy hőszolgáltató hőtermelőként is működik.

Biobank központ nyílt Grazban

Címkék: európa

2013.10.01. 11:09

Hivatalosan megnyitotta kapuit az ausztriai városban a Biológiai Minták és Adatok Európai Könyvtára (BBMRI), hogy az európai kutatók számára könnyebb hozzáférést nyújtson a munkájukhoz szükséges adatokhoz. A grazi orvosegyetem már most a biológiai minták egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik Európában.

A betegségek tanulmányozása, az új diagnózisok és kezelések kifejlesztése nagyban függ a biológiai minták, vagyis a vér, illetve részei, a szérum és a plazma, valamint a vizeletminták gyűjtésétől és elemzésétől. Ezeket a donor klinikai és orvosi adataival összevetve azonosíthatók a gének, így az egyes betegségek jobban kezelhetők.

Josef Smolle, a Grazi Egyetem rektora elmondta, a kutatók számára fontos, hogy a lehető legnagyobb számú minta álljon rendelkezésükre, s így statisztikai elemzéseket végezhessenek. A szakember hozzátette, az európai biobankok részvételének köszönhetően több mint húszmillió mintával kezdjük meg a BBMRI működését.

Kurt Zatloukal, a Grazi Egyetem patológusa - aki közreműködött a könyvtár kialakításában is - a megnyitó ünnepségen elmondta, a BBMRI célja, hogy az infrastruktúrában résztvevő intézetek együttműködését javítsa. A projektet a hetedik európai keretprogram finanszírozza és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) működteti.

A közelében létesített új intézmény célja, hogy az Európában jelenleg szétszórtan működő biobankoknak egyetlen nagy virtuális biobankban való egyesítésével a biológiai mintáknak a világon legnagyobb gyűjteménye jöjjön létre. A projektben egyelőre kilenc ország vesz részt, Ausztria mellett Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Málta, Németország és Svédország.

A Nemzeti Agrárkamara támogatja a biomassza előállítást, azonban nem mindennemű válfaját. Gombos Sándor, a szervezet Somogy megyei elnöke elmondta, mindenképpen óvatosan kell megközelíteni a kérdést, hiszen élelmiszernek vagy takarmánynak alkalmas gabonát vétség lenne etanollá alakítani.

Hasonlóan vélekednek az állattartók is, akik attól tartanak, ha a kamara támogatja a bioenergiát, feljebb kúszhatnak a takarmányárak. Amint arról már mi is beszámoltunk, a Visegrádi Négyek támogatnák a bioüzemanyag gyártást, hiszen a hátrányai ellenére számos előnye is van. Az állattartók szerint azonban mindenképpen káros lenne az ágazat számára, ha a bioetanol-gyártást preferálnák.

Udvaros Zoltán, látrányi vállalkozó a somogytv.hu-nak elmondta, a döntés az állattartásra hatással lenne, mert a takarmányárak megdrágulnának és az állattenyésztés még így sem nagyon éri meg, de akkor veszteséges lenne. Ugyanis ha megdrágulnak a takarmányárak és nem drágul utána a felvásárlási ár, akkor abbahagyhatják a tartásokat. Jelenleg 4000 forint körüli mázsánkénti áron vásárolható a takarmánykukorica, de ha ennél feljebb kúsznának az árak, az már végzetes lenne

Gombos Sándor, a NAK megyei elnöke szerint, a gabonapiac érzékeny a biomassza előállításra. Azonban nem mindegy, milyen bioeneregiáról beszélünk. Vannak olyan elemei a biomasszának, amit nem támogat mindenki, a kamara vezetősége sem, ezek azok az elemek, melyeket élelmiszernek, takarmánynak is használható terményből készítenek valamilyen üzemanyagot.

Gombos szerint ezzel szemben a szilárd biomassza előállítás nagyon is hasznos. Elmondta a szilárd biomassza alatt azokat a mezőgazdasági, főleg gabonatermesztési, olajos mag termesztési mellékterméket kell érteni, illetve a másra nem használható területeken fűz és nyár ültetvényekből kinyert biomasszát.

Vagyis olyan melléktermékek is hasznosíthatóak lennének, amelyek eddig a földön maradtak. Például a learatott repce, napraforgó szára. Azt is mindenképpen figyelembe kell venni, hogy milyen tápanyagértékkel rendelkező földről beszélünk - mondta Gombos Sándor, - mert egy gyengébb területen nem valószínű, hogy a melléktermék elszállítása a legjobb. Mindenesetre a bioenergia mennyiségét növelni kell, az Unió elvárása, hogy 2020-ra 14%-ra emelkedjen a felhasználás.

A 2007-2014-es időszakban a megújuló energiaforrások elterjesztésének ösztönzése a legtöbb ÚMVP konstrukcióban önálló célterületként jelenik meg, ez a pályázati pontozás során eddig is előnyt jelentett.

A Vidékfejlesztési Programban alapkövetelmény lesz a környezetvédelem. A 2007-2014-es időszakban a megújuló energiaforrások elterjesztésének ösztönzése a legtöbb ÚMVP konstrukcióban önálló célterületként jelenik meg, ez a pályázati pontozás során eddig is előnyt jelentett – mondta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az „Energianövények termesztési és felhasználási lehetőségei 2020-ig” című szakmai tanácskozás megnyitóján Gödöllőn.

Az államtitkár a jelenlegi és következő költségvetési időszak megújuló energia termelésének elősegítésére irányuló intézkedések közül kiemelte az állattartó telepek korszerűsítését, amelynek keretében jelentős számú megújuló energia, illetve vízvédelmi beruházás valósult meg. A pályázás során többletpontot adtak a bioállattartásra, biotakarmány termesztésre, illetve bio állati termékek előállítására. A kertészet-korszerűsítést a tárca biomassza kazánok, nap- és geotermikus energiahasznosító berendezések beszerzésének, valamint termálkutak létesítésének megkönnyítésével támogatta.

További források voltak elérhetők biomassza termeléséhez és felhasználáshoz kapcsolódó gépek, eszközök vásárlására, mint biomassza kazán, pelletáló, brikettáló, illetve speciális biomassza betakarító gépek. A tárca így hozzásegítette a gazdálkodókat a korszerű, energiatakarékos eszközökhöz a kibocsátás csökkentése érdekében. Ezen felül lehetővé vált évelő lágyszárú energiaültetvények, sarjaztatásos energiaültetvények telepítése, valamint kiskapacitású nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítése is.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar által szervezett tanácskozáson az államtitkár elmondta, bár eddig is hangsúlyos volt a környezeti szempont az EU politikájában, a jövőben a közvetlen kifizetéseknél és a vidékfejlesztési intézkedéseknél 30-30 százalékos „zöldítést” kell elérnünk. Magyarország emellett a következő időszak forrásaiból 5 százalékot fordít majd energiahatékony, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságok megteremtésére.

V. Németh Zsolt előrebocsátotta, hogy a minisztérium a biomassza- és komposztkazánokra, ezenkívül a kis, helyi autonóm energiatermelő rendszerek megvalósításához biztosít majd támogatást. Mindezek mellett reménykedik abban, hogy a következő időszak több forrásból származó finanszírozása lehetővé teszi a komplex beruházásokat. Így Magyarország is hozzá tud járulni a közös európai célokhoz.