Megépült Solton közel egymilliárd forintból a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogáz üzem. A 2010 év végével elindított projekt utolsó üteme a gázmotor üzembe helyezésével és a kereskedelmi üzem indulásával 2013 év júniusában megtörtént.

Az új üzem évente 2,23 millió m3 biogázt állít elő kukorica szilázsból, hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszer-ipari maradékanyagokból. Az erőmű segítségével keletkezett biogázból a gázmotoros kiserőmű közel 4 500 MWh zöldáramot termel. A beruházás révén 13 455 tonna CO2 egyenértékkel csökken Magyarország üvegházgáz-kibocsátása.

A Solton megvalósuló biogáz beruházás egyszerre szolgál környezetvédelmi, klímavédelmi, hulladékgazdálkodási és az energiaellátás-biztonsági elvárásokat, valamint hozzájárul az Európai Unió által meghatározott üvegházgáz kibocsátás csökkentési célok eléréséhez is.

Az orientpress.hu cikkéből kiderül, a telepen évente 11 000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a solti biogáz termelés egyik fő alapanyaga lesz a kukorica szilázs mellett. Ezt egészíti ki a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági melléktermék, a kukorica csuhé, a kukorica szár illetve a hulladék burgonya.

A biogáz üzem évente 2,23 millió m3 biogázt termel a tervek szerint, amelyből a gázmotoros kiserőmű közel 4.500 MWh zöldáramot állít elő. Az üzem működése során évente 4.800 MWh hőenergia keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig a Kossuth Zrt állattartó telepi létesítményeinek illetve irodáinak fűtésére használják fel.

A keletkező zöldhő hasznosításával évente 137 000 m3 fűtésre felhasznált földgázt vált ki a beruházás. A biogáz előállítás során emellett a solti üzemben évente 22 430 tonna tápanyagban gazdag biotrágya keletkezik, amely felhasználásával akár 146 tonnával kevesebb műtrágya kerülhet kiszórásra.

süti beállítások módosítása