A második generációs bioüzemanyagok közül az agrárhulladékból előállított cellulóz-alapú gázolaj és dízel válhat elsőként tömegtermékké. Korábban a második generációs bioüzemanyagok forrásait illetően számtalan irányba indultak el kutatók.

Elsősorban az agrárium hulladékát és a háztartási hulladékot lebontani képes mikroorganizmusokat alkalmaztak és ennek az eljárásnak köszönhetően üzemanyag készíthető belőle. Azonban ezek a technológiák csak laboratóriumi körülmények között vagy legfeljebb kisebb üzemekben kivitelezhető gyártással működött. Így valószínűleg a második generáció bioüzemanyagok közül a cellulóz-alapú lesz az első, melyet tömegtermelésre bocsátanak

A KiOR nevű vállalat 200 millió dollárért húzott fel gyárat a Mississippi állambeli Columbusban. A piacésprofit beszámolója szerint a biomasszából elvonják az oxigént (ami a természetben évmilliókba telik, amikor a föld alá süllyednek a szerves anyagok), a hidrogént és a szént olyan molekulákká alakítják, melyekből üzemanyag nyerhető ki.

A cég megrendelőként már meg is szerezte magának a FedExet, valamint a Chevron és a Weyerhauser egyik vegyesvállalatát. Az európai Ineos ugyancsak 130 millió dollárt fektetett floridai gyártóegysége felépítésébe, ahol fatörmelékből és a szomszédos szeméttelepről felhasznált hulladékból nyernek üzemanyagot. Az alapanyagot hidrogénné és szémonoxiddá alakítják, majd egy tartályba helyezik, ahol egy baktérium „megeszi” és végtermékként etanolt bocsát ki magából.

Mindkét üzemegység jelentősen kisebb kapacitású, mint a hagyományos olajfinomítók, mégis áttörést jelenthetnek a megújuló üzemanyagok terén. A bioetanol csillaga – elsősorban az élelmiszernövények védelme miatt - ugyanis leáldozott, így a jövőben elsősorban a világszerte keletkező hulladékokból készítsenek üzemanyagot.