A bioetanolra vonatkozó új uniós szabályok 2020-ra 5%-ra csökkentik az élelmiszernövény-alapú bioetanol arányát az üzemanyag-keverékben. A légitársaságok közben egyre több bio-üzemanyagot vennének, ha lenne mit. A második generációs biodízel-félék közül az alga-alapú tűnik a befutónak – kevesebb földterület kell hozzá, mint a többi fajtához.
 
Az EU már korábban úgy döntött, az élelmiszernövényeket nem szabad kivonni az élelmiszerpiacról semmilyen jármű meghajtása miatt. A hivatalos álláspont szerint 2020 után etanolt emberi fogyasztásra nem használt növényekből és agrártörmelékből kell előállítani.
 
A légiközlekedési szektor számos szereplője növényalapú üzemanyaggal próbálta zöldíteni emisszióját. Igényük azonban nagyobb, mint amit a termelők és gyártók jelenleg kiszolgálni képesek. A vállalatok idén januártól  bekerültek az ÜHG-kibocsátást fokozatosan limitáló uniós emissziókereskedelmi rendszerbe, így érthető, hogy minél nagyobb mértékben akarják csökkenteni kibocsátásukat, anélkül, hogy ritkítaniuk kellene a járataikat.
 
Az Airbus például az alga-, főzőolaj-, jatropha- és camelina-alapú biodízelek fejlesztését finanszírozza. A Lufthansa az amerikai Algae-Tec céggel szerződött alga-alapú üzemanyag vásárlására. Ugyanakkor ezek a kutatások rendkívül tőkeigényesek.
 
A gyártás sem éppen gazdaságos. Egy tonna – repülőgépben használt – bio-üzemanyag gyártása jelenleg 2100 dollárba kerül, ami csaknem duplája a hagyományos kerozinénak. Ami eleve nagy költségtétel a légitársaságok mérlegeiben: kiadásuk 20%-áért felel.
 
A német légitársaság próbajáratokat üzemeltetett bio-üzemanyag-keverékkel – melyhez még állati zsírokat is felhasználtak –, de a kísérleti projekt leállt, mert nem tudják beszerezni az üzemanyagot(!). A Frankfurt és Washington közötti járat, amely fele-fele arányban hagyományos és bio-üzemanyag-keverékkel repült, 38 tonna széndioxid kibocsátását takarította meg.