Etiópiában az elmúlt időszakban elszaporodtak a vízerőművek, melyekkel az afrikai ország kormányának nem titkolt célja, hogy minél több alternatív energiához jusson az ország. A beruházások mértékéről mindent elmond, hogy a megtermelt energia exportja a jelenlegi legkeresettebb exportcikk, a kávé mennyiségét is meghaladhatja.

A gátak épülése – amelyek a politikusok szerint jót tesznek az országnak – azonban egyik napról a másikra elvághatják a folyók mentén élő bennszülött törzseket a megélhetési forrásuktól. Korábban a kormányok hezitáltak, ha a víz, mint befektetési lehetőség jött szóba, mostanra azonban a politikusok felismerték, hogy az üzlet jócskán megtérül, hiszen számítások szerint minden egyes vízbe invesztált dollár 4-12 dollárnyi nyereséget hoz.

Több gát és vízerőmű építése folyik egyidejűleg az országban, többek között olyan gáté is, melyet az Omo folyón húznak fel. A gát nem csak Afrika legnagyobb vízierőműve lesz, de 243 méteres magasságával ez lesz a világ legmagasabb ilyen jellegű építménye.

Szakértők úgy kalkulálnak, hogy a majdani erőmű megduplázhatja az ország energiakapacitását. Ilyen fejlesztések mellett érthető, hogy az etióp kormány elképzelése szerint nemsokára az energia válhat a legfontosabb exportcikké, és évente 300 millió eurót hozhat a konyhára, ami túlszárnyalná a jelenleg legtöbb bevételt hozó kávékivitelt.

A többletenergia kinyerésének azonban ára is van, hiszen a gát drámaian megváltoztathatja az Omo folyó vizének körforgását, s káros hatással lehet annak ökoszisztémájára, a benne élő állat- és növényvilágra, valamint a folyó mentén élő bennszülöttek mindennapjaira.

Az UNESCO világörökségi kincsei közé tartozó Omo folyó, a Turkana-tóba torkollik, mely nem csak Afrika, de a Föld legnagyobb állandó sivatagi tava. 300 ezer ember és megannyi állatfaj számára nyújt menedéket. A vízerőmű felhúzása közvetetten ezeknek a halászatból és mezőgazdaságból élő lakosoknak a megélhetését is fenyegeti azzal, hogy a Turkana ökoszisztémáját az összeomlás szélére sodorja.

A korábban már említett negatív hatások mellett megemlítik, hogy a termékeny földek drasztikus csökkenése feszültséghez vezethet az itt élő közösségek között, a projekt a régió legsebezhetőbb lakóit ítéli éhezésre és viszálykodásra. Ezen kívül az erőmű 150 km hosszú gyűjtőmedencéje kiváló táptalajt szolgáltat a szúnyogok szaporodásának, ami tovább növeli az afrikai kontinens rettegett betegségének, a maláriának az elterjedését.

süti beállítások módosítása