Március közepén az Európai Parlament, strasbourgi plenáris ülésén elfogadta a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének 2050-ig szóló európai ütemtervéről szóló jelentés. Ennek értelmében az évszázad feléig az 1990-es szinthez képest legalább négyötödével mérséklődnie kell a kibocsátásnak.

A parlament ugyanakkor bírálta Lengyelországot, mert az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek múlt heti találkozóján megvétózta a tervet a döntéshozó Tanácsban. A tervezett menetrend értelmében minden évtized végére 20 százalékponttal csökkenne a kibocsátás az 1990-es szinthez viszonyítva.

A jelentéshez Glattfelder Béla (Fidesz) készítette el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési EP-bizottság véleményét. A képviselő közleménye szerint jelentős magyar siker, hogy fontosabb javaslatai beépültek a jelentésbe. Véleménye szerint a magyarországi gazdák elsősorban a megújuló energiák, így főleg a biogáz és az energetikai célú biomassza termelése révén segíthetik elő a klímavédelmi célkitűzések megvalósítását.

Az Európai Parlamentben a vízgazdálkodás ügye is napirendeden volt. Tabajdi Csaba (MSZP) írásos hozzászólásában különösen fontosnak nevezve, hogy „csökkentsük a világ vízfogyasztásának közel 80 százalékért felelős mezőgazdasági ágazat vízfelhasználását”. Továbbá hangsúlyozta azt is, hogy az unió egész területén fokozni kell a víz mezőgazdasági célú újrahasznosítását.

A magyar vélemény kiemeli, ha támogatnák, hogy a helyi közintézmények, iskolák, kórházak átálljanak a mező- és erdőgazdasági melléktermékekből előállított energiával való fűtésre, úgy számos munkahelyet hozhatnának létre vidéken.