Amerikai tudósok újabb „világmegváltó” felfedezést tettek kutatásaik során, mely szerint a lemmingek legelésükkel, majd aztán az ürülékükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy minél inkább zöldelljen az északi sarkvidék. A rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények így több szenet tudnak raktározni, ami majd a bolygó „hűtését” eredményezheti.

A Daily Telegraph című brit napilap beszámolója szerint az El Pasó-i Texas Egyetem kutatói bizonyos területekről kizárták a lemmingeket Alaszkában, minek eredményeképpen ott megnövekedett a zuzmók és mohák aránya. Ugyanakkor a rágcsálók által használt részeken a füvek és sásfélék szaporodtak el, melyek egyébként a tápnövényei az állatoknak.

A növekvő növényi biomassza mérsékelheti a globális felmelegedést, mivel a nagyobb méretű növények több szenet képesek megkötni. Másrészről azonban a talajban végbemenő bomlási folyamatok felgyorsulnak a hőmérséklet emelkedésével, így a talajban élő mikroorganizmusok légzésükkel több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe - ami viszont fokozhatja a felmelegedést.

A két ellentétes folyamat arányát nehéz megbecsülni. A növényevők esetenként hozzájárulhatnak a növények fokozott növekedéséhez, ezáltal erősítve egyes vidékek szénraktározó kapacitását. Ennek alapján tehát leszögezhető, hogy a lemmingek és más növényevők fontosabb szerepet töltenek be egyes sarkvidéki ökoszisztémákban, mint eddig azt hitték.

A lemmingek drasztikusan ingadozó populációikról híresek. Amikor elszaporodnak, ezrével lepnek el területeket, amelyeket igen rövid időn belül kopárrá tarolnak. A lemming egyébként az emlősök osztályán belül a rágcsálók rendjéhez, ezen belül a hörcsögfélék családjához és a pocokformák alcsaládjához tartozó faj.

Az állat hossza 10-15 centiméter, testtömege 40-115 gramm között lehet. A bundája vörösessárga, fekete foltokkal tarkítva, a feje felül fekete, a szemei fölött vöröses foltok vannak. Hasi része és torka sárgásfehér. A rá jellemző időnkénti túlszaporodások rendszerint 10 évenként követik egymást.

süti beállítások módosítása