Korunk egyik szimbóluma, hogy az emberek, áruk és szolgáltatások manapság szabadon áramolhatnak a világban. Ezzel nincs is baj, elvégre ez már a XXI. század, de ezekhez hatalmas mennyiségű energiát kell mozgósítani, amihez a fosszilis energiaforrások kínálata egyre szűkül.

A növényi alapanyagú üzemanyag a 80-as években „robbant be”, és sokan úgy vélik, ezekkel képesek lehetnek kiváltani a benzin-, és gázolaj felhasználást. Ennek köszönhetően a biomassza növekvő energetikai kiaknázása egyre népszerűbbé, és politikailag támogatottá vált.

A Föld Barátai (Friends of the Earth) szervezet szerint ehhez a legtöbb földterületet Afrikában kell átalakítani, ami akár törzsek közötti, akár külföldi munkások és őslakosok közti háborúhoz is vezethet.

Egy 2010. szeptemberi felmérés szerint, Afrikában mintegy 5 millió hektárra rúg azon területek nagysága, melyeket a külföldi vállalatok, főleg az európai piacra szánt bioüzemanyag-termelés céljából megszereztek.

Nem titok, hogy a fekete földrészen gyenge a helyi közösségi földtulajdon jogi védelme, így egyszerű lesz a későbbi termőföldek felvásárlása. Ennek köszönhetően az erdőket és a természetes élelmiszer növényeket kipusztíthatják, hogy a helyükre olyanokat telepíthessenek, amelyek alkalmasak bioüzemanyag előállítására.

Az így kialakuló élelmiszerhiány és az ezzel járó éhínség viszont társadalmi konfliktusokhoz is vezethet, aminek beláthatatlanok a következményei. Egyes afrikai országokban ugyan gyakoriak a külföldi vállalatok területszerzései elleni tüntetések, de az elmúlt évszázadok tapasztalatai mutatják, mindig a pénz győzött.